[size=100][justify][color=#666666]A szimuláció segítségével megvizsgálhatod a nehézségi gyorsulás magasságfüggését.[/color][/justify][/size]

[color=#666666][size=100][justify]Fogd meg az egereddel a Föld felszínén található testet és változtasd a helyét! Milyen irányokban tudod mozgatni a testet és mit tapasztalsz minden esetben?[br][/justify][/size][/color]

[size=100][justify][color=#666666]Mozgasd a testet a Föld felszínén (tengerszinten), nem változtatva a magasságán! [br][br]a) Mitől függ a nehézségi gyorsulás a Föld felszínén?[br][br]b) Mit tapasztaltál, a Föld felszínén hol a legnagyobb és hol a legkisebb a nehézségi gyorsulás nagysága? Add is meg ezeken a helyeken az értékét![/color][/justify][/size]

[size=100][justify][color=#666666]Mozgasd a testet sugárirányban, a felszíntől való távolságot változtatva, valamelyik szaggatott vonal mentén! Mit tapasztalsz: egy adott szélességi fokon mitől és hogyan függ a nehézségi gyorsulás értéke?[/color][/justify][/size]

[size=100][justify][color=#666666]Az animációban az adott szélességi fokon a test felszíntől való távolságát változtatva olvasd le a megfelelő értékeket és készítsd el a test nehézségi gyorsulás ([i]g[/i]) - Magasság grafikonjait[br][br]a) az Egyenlítőnél! (0°)[br][br][/color][color=#666666]b) a Déli-sarkon! (D.SZ.90°)[br][br][/color][color=#666666]c) az Északi-sarkon! (É.SZ.90°)[br][/color][/justify][/size][justify][/justify]

[size=100][justify][color=#666666]Vizsgáld meg a kapott grafikonokat![br][br]a) Milyen függvényt kapsz, ha összekötöd a kapott pontokat?[br][br]b) Olvasd le a grafikonról: A Föld felszíne fölött kb. milyen magasságban lesz a szabadesés gyorsulása a szokásos érték háromnegyede?[/color][/justify][/size]

[justify][font=Calibri][font=Arial][color=#000000][/color][/font][/font][/justify][size=100][justify][font=Calibri][font=Arial][color=#666666]Eötvös Loránd a nehézségi gyorsulás (erő) helyi változásainak mérésére rendkívüli érzékenységű műszert szerkesztett és pontos mérési eljárást dolgozott ki. Torziós ingája egy platina - irídium szálon függő alumínium rúd, két végén egy-egy azonos tömegű platina hengerrel. Ebből az egyik henger drótszálra van függesztve, így egy kicsit mélyebben fekszik, mint a másik. Mivel a nehézségi erőtér inhomogén ([math]\vec{g}[/math][/color][/font][/font][font=Arial][color=#666666] a két henger helyén kissé különböző irányú és nagyságú), így a torziós szálra forgatónyomaték hat, az inga elfordul. A többféle irányba beállított inga helyzeteiből (elfordulási szögeiből) lehet kikövetkeztetni a nehézségi erő helyi változásait.[br][/color][/font][color=#666666]Eötvös Loránd ingája nem csak a nehézségi erő helyi változásainak felderítésére adott módot, hanem arra is, hogy a testek súlyos és tehetetlen tömegének azonosságát bebizonyítsa. (Egy test gyorsítása során fellépő tehetetlenség mértékét a tehetetlen tömeg jellemzi. A gravitációs kölcsönhatásban egy testet jellemző tömeget súlyos tömegnek nevezzük.)[br][/color][/justify][/size]