Figyeld meg, mi az eredménye két vektor vektoriális szorzatának![br][br]Ha a vektor hosszát, illetve a vektorok által bezárt szög nagyságát egyszerre szeretnéd szabadon beállítani, akkor a 3D nézetben az egérgomb segítségével teheted meg.

Hogyan befolyásolja a szorzatvektort, ha változtatod az egyik megadott vektor hosszát?

Hogyan befolyásolja a szorzatvektort, ha csak a két megadott vektor által közbezárt szöget változtatod?

Hogyan áll a szorzatvektor a két megadott vektorhoz képest?

Mit jelent az, hogy három vektor – egy adott sorrendben - jobbsodrású rendszert alkot?

Mi történik, ha a szorzat tényezőinek sorrendjét felcseréljük?

[list][*]Ha egy merev testet rögzítünk egy [math]O[/math] pontban, és a test egy [math]P[/math] pontjában [math]\vec{F}[/math] erő hat, akkor [math]\vec{OP}\times\vec{F}[/math] adja a forgatónyomatékot. Azaz a forgatónyomaték abszolút értéke az erő nagyságának és az erőkar hosszának szorzata, ahol az erő karja az [math]O[/math] pontból az erő hatásvonalára állított merőleges szakasz hosszát jelenti.[br][*]A Lorentz-erő az elektromágneses térben egy elektromos töltésre ható erő (ha a sebessége nem párhuzamos az indukcióvektorral). A mágneses térbe érkező, elektromos töltéssel rendelkező részecskére ható erő egyaránt merőleges a részecske sebességére és a mágneses indukcióra, azaz a mágneses mező irányára. Ha jobb kezünk hüvelykujja a pozitív töltésű részecskék sebességének ([math]\vec{v}[/math]) irányába mutat, és mutatóujjunk a mágneses indukció ([math]\vec{B}[/math]) irányába, akkor a középső ujjunkat a [math]\left(\vec{v};\vec{B}\right)[/math] síkra merőlegesen tartva ez megadja a pozitív töltésű részecskékre ható erő ([math]\vec{F}[/math]) irányát: [math]\vec{F}=Q\left(\vec{v}\times\vec{B}\right)[/math].[/list]