Válassz egy erőművet!    [br]Figyeld meg, melyik erőmű esetén legalacsonyabb, illetve  legmagasabb a szén-dioxid kibocsátás, és hogyan változik a felszíni hőmérséklet az egyes erőműtípusok hatására?

Hasonlítsd össze, mennyi szén-dioxidot bocsát ki egy széntüzelésű és egy földgáztüzelésű hőerőmű ugyanannyi, pl. 1000 MJ elektromos energia termelése  során![br]A széntüzelésű erőműben lignitet égetnek, aminek az égéshője [math]20[/math][math]\frac{MJ}{kg}[/math], tiszta szén-tartalma 70%. [br] A földgázos erőműben tiszta, [math]52[/math][math]\frac{MJ}{kg}[/math] égéshőjű etánt használnak. [br]Mindkét erőmű 30%-os hatásfokkal működik.

A légkörben lévő egyes gázok képesek arra, hogy az őket érő infravörös sugarakat elnyeljék, majd a tér bármely irányába újra infravörös sugarakat bocsássanak ki. Ezeket a gázokat nevezzük üvegházgázoknak, hatásukra az alsó légkör hőmérséklete növekszik. Az energiatermelés igen nagy mértékű szén-dioxid kibocsátással jár, ez azonban attól függ, milyen módon termeljük az elektromos energiát. A hőerőművek közül a széntüzelésű bocsátja ki a legtöbb szén-dioxidot, ennél valamivel kevesebbet bocsát ki az olaj-, még kevesebbet a földgáztüzelésű hőerőmű. Ehhez képest elenyésző az atomerőművek vagy a napelemek, vízerőművek, szélerőművek kibocsátása – ezeknél lényegében csak az erőmű alkatrészeinek gyártásakor kibocsátott szén-dioxiddal kell számolni. A biomassza tüzelésű erőműveket szén-dioxid-semleges erőműveknek is nevezik, mivel ezekben a növények, növényi maradványok égetése során közel annyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit a növények elhasználtak a fotoszintézisükkor.