[justify][size=100][color=#666666]A Ciolkovszkij rakéta-egyenlete idealizált gravitáció és légellenállás nélküli (vákuum) esetre:[br][br][math]v(t)=v_g\cdot ln(\frac{m_0}{m(t)})[/math][/color][/size][br][/justify][justify][color=#666666][/color][/justify][justify][color=#666666][/color][/justify][size=100][justify][color=#666666]Ahol[br][/color][/justify][list][*][color=#666666][i]v[/i]([i]t[/i]) a rakéta sebessége a [i]t[/i] időpillanatban,[br][/color][/*][*][color=#666666][i]v[/i][sub]g [/sub]a rakétát elhagyó gázsugár sebessége a rakétához képest (jellemző érték kémiai hajtóanyag esetén: 4,5 km/s),[/color][/*][*][color=#666666][i]m[/i][sub]0 [/sub]a rakéta induló tömege és[/color][/*][*][color=#666666][i]m(t) [/i]a rakéta tömege az indulástól számított [i]t[/i] idő múlva.[/color][/*][/list][/size] [br][justify][size=100][color=#666666]A híres Ciolkovszkij-képletből kitűnik, hogy a rakéta végsebessége a kiáramló gázok sebességétől és a szerkezet tömegarányától függ. (Tömegarány = a rakéta és az üzemanyag együttes tömegének és a rakéta tömegének a hányadosa.)[/color][/size][/justify]

[color=#666666][justify][/justify][/color][size=100][justify][color=#666666]Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij 1857-ben született Izsevszkben. 1879-től Borovszkban, majd 1898-tól Kalugában tanított. Kezdetektől fogva érdeklődött az űrrepülés iránt. 1883-ban közölt tudományos naplójában állapította meg, hogy a világűrben való mozgásra a hatás-ellenhatás törvényén működő rakéta a legalkalmasabb eszköz. A rakéta mozgásának elméletével 1896-tól foglalkozott behatóbban, legfontosabb eredményeit 1903 és 1914 között tette közzé. Elsőként határozta meg a rakétamozgás alapegyenletét, vizsgálta a rakéta hatásfokát és a légellenállás hatását. 1929-ben publikálta többlépcsős rakétákra vonatkozó elméletét. A tudományos közvélemény Ciolkovszkijt tekinti a rakétaelmélet megalapozójának. Ciolkovszkij 1935-ben Kalugában hunyt el, nevét egy kisbolygó és egy kráter viseli a Holdon.[br][/color][/justify][/size]