[justify]A technikás bowlingozó nem csak elgurítja, hanem akár meg is csúsztathatja, pörgetheti a golyót. Az animációval nyomon tudjuk követni, hogyan mozog az elindított golyó.[/justify]

[justify]A felső lapon látható a golyó, kék színben. A pontok a golyó kerületén és a megrajzolt sugár a forgást teszik láthatóvá. A gömb felső pontjából induló vektor a gömb legfelső pontjának a középponthoz viszonyított sebességével, így a gömb szögsebességével arányos, a középpontból induló vektor hossza a gömb középpontjának sebességével arányos. Ha az animáció elindult, a gömbre ható erők is megjelennek.[br]Az alsó lapon a gömb elmozdulása (piros szaggatott vonal), pillanatnyi sebessége (lila vonal), szögelfordulása (kék szaggatott-pontozott vonal) és pillanatnyi szögsebessége (zöld pontozott vonal) látható az idő függvényében. A vékony piros szaggatott vonal az eltelt időt mutatja, a szürke szaggatott vonal a gördülés beállásának időpontját.[/justify]

[justify]Vizsgáld meg, hogyan függ a test mozgása annak méretétől, jellemzőitől! A kezdeti szögsebesség értéke legyen 0 [math]\frac{1}{\text{s}}[/math], a kezdősebesség pedig 3 [math]\frac{\text{m}}{\text{s}}[/math]! Indítsd el az animációt, ismerkedj meg a program működésével! Állíts be kis csúszási súrlódási tényezőt! Milyen szakaszokra bontható a test mozgása?[/justify]

[justify]Változtasd meg a test tömegét! Figyeld meg az alul lévő diagramokat! Hogyan változnak?[/justify]

[justify]Változtasd a test sugarát! Vizsgáld meg, hogy a sugár növelése milyen változást okoz a test mozgásában![/justify]

[justify]Változtasd a golyó kitöltöttségét! A tömör golyó és a gömbhéj közötti állapotok között változtathatunk. Változik a golyó tehetetlenségi nyomatéka. Milyen hatással van ez a test mozgására?[/justify]

[justify]Vizsgáld meg, hogyan alakul a golyó mozgása, ha a csúszási súrlódási tényezőt változtatjuk![/justify]

[justify]Változtasd meg a talaj és a test közötti csúszási súrlódási együtthatót! Figyeld meg, mi történik ekkor! Milyen változást tapasztalunk a test mozgásában.[/justify]

[justify]Állapítsd meg, hogy mi a kinematikai feltétele a tiszta gördülés kialakulásának! Ezt az állapotot a grafikonon egy függőleges, zöld szaggatott vonal jelzi. [/justify]

[justify]Az időcsúszkán az idő változtatásával érd el, hogy a pillanatnyi időt mutató piros, függőleges, szaggatott vonal a lehető legjobban megközelítse a zöldet! Olvasd le a sebesség és a szögsebesség értékeket! Vizsgáld a sugár értékét is![/justify]

[justify]Változtasd a sugarat és vizsgáld a sebesség és szögsebesség értékeket! Próbálj meg összefüggést találni az említett mennyiségek között![/justify]

[justify]Ha nem sikerül mindjárt, segítségképpen javaslom, hogy vizsgálódj az 1 m és a 0,5 m sugárral![/justify]

[justify]Vizsgáld meg, hogy érvényes-e az előbbi összefüggés a zöld vonal utáni pillanatokra![/justify]

[justify]Vizsgáld meg, hogy érvényes-e az előbbi összefüggés a zöld vonal előtti pillanatokra![/justify]

[justify]Mi a tiszta gördülés kialakulásának kinematikai feltétele?[/justify]

[justify]Vizsgáljuk meg, ha kezdeti szögsebességet megváltoztatjuk, mi változik a test mozgásában![/justify]

[justify][/justify][justify]Tekéhez hasonló játék legkorábbi leletei mintegy 7 ezer évesek, egyiptomi piramisok belsejében találták azokat.[br]A tíz bábuval játszott teke a bowling. A pálya hossza 18,3 m, egy sáv szélessége 107 cm. Az 1-től 10-ig számozott, műanyagból készült bábuk magassága 38,1 cm, tömegük 1530–1640 g. A golyó átmérője 21,6 cm, súlya max. 7,25 kg. A golyón ujjtartó lyukak vannak a biztosabb golyófogáshoz. [br]Magyarországon már a középkorban ismertek különböző tekejátékokat. Elsősorban falusi kocsmák mellett építettek döngölt agyagú pályákat, ahol kis golyóval, eltérő számú bábura, különböző szabályok szerint gurítottak. Az első magyarországi bowlingversenyeket a nagyobb budapesti szállodákban az 1980-as évek végén rendezték, még tekepályákon. A szegedi tekecsapat többszörös magyar bajnok és Bajnokok Ligája győztes.[/justify]