A Rutherford-féle szórási kísérletben meghatározták, milyen mértékben térülnek el[br]az alfa-részecskék az arany fólián, és egy adott irányba a részecskék hányad[br]része jut el. Az eltérülés mértékét egy szöggel, az úgynevezett szórási szöggel[br]jellemezték, amely a részecske eredeti haladási irányának és az eltérülés utáni[br]haladási iránynak, vagyis az észlelési iránynak a szöge. (Az alfa-részecske egy[br]hiperbola pályán halad, a hiperbola száraihoz tartozó érintők által bezárt szög[br]szintén a szórási szög.) A részecskék számát a ZnS-lemezen fellépő[br]fényfelvillanások számából határozták meg, amit egy mikroszkóp segítségével[br]vizsgáltak.

Végezd el te is a kísérletet! A mikroszkóp mozgatásával változtathatod az észlelés[br]irányát, és így a szórási szöget. A mikroszkóp képén láthatod, hogyan változik a[br]szóródott részecskék száma a szög változásával.

Nézz utána, milyen tudományos eredmények fűződnek Rutherford nevéhez!

Hogyan képzelte el az atomot a Rutherford-féle atommodell? Mihez hasonlít ez a modell?

A Rutherford-atommodellt megelőzően milyen modelleket alkottak az atomról?

A Rutherford-kísérletben miért mikron vastagságú aranyfóliát, úgynevezett aranyfüstöt használtak céltárgynak?

Mit tudsz az atommag összetételéről?

Hogyan módosult volna a szórási kísérlet, ha alfa-részecskék helyett elektronokkal végezték volna el?

Közelítőleg milyen vastagságú aranyfólián nem jutna át egyetlen alfa-részecske sem, ha feltesszük, hogy a sugárzás irányából nézve az atommagok részben sem fedik egymást? Az aranyatommag sugara 0,8 · 10[sup]–14[/sup] m, az arany sűrűsége 19,3 kg/dm[sup]3[/sup].