Az ókori görögök tudták, hogy a Föld megközelítőleg gömbölyű. Az első személy, aki megbecsülte a Föld kerületét,  Eratoszthenész volt. (Kr. e. 276-tól Kr. e. 195-ig élt.) Tudta, hogy a nyári napfordulón, helyi idő szerint délben, a Nap pontosan Asszuán városa felett lesz. Ez azért van így, mert Asszuán a Ráktérítőn fekszik. Azt is tudta, hogy helyi idő szerint délben, Alexandriában, a nyári napfordulón a Nap 7 fokkal volt délre a zenittől (az égbolt legmagasabb pontjától). Felhasználta ezt az információt, illetve Asszuán és Alexandria távolságát, hogy kiszámolja a Föld kerületét.[br] [br]Te magad is kipróbálhatsz egy hasonló kísérletet úgy, hogy a D pontot mozgatod a kör körül. A napsugarak majdnem párhuzamos vonalak, mivel a Föld méretéhez képest a Nap nagyon távol van. A pontozott AD vonal ezeknek a párhuzamosoknak egy átlója, és teljesül rá, hogy a Nap beesési szöge a D pontnál egyenlő az ábrán a középponti szöggel. (A távolságok kilométerben értendők.)[br] [br]A Föld kerülete kiszámítható a következő arány megoldásával:[br][br][math]\frac{\text{távolság}}{\text{kerület}}=\frac{\text{középponti szög}}{360^\circ}[/math]

A nyári napfordulón délben miért nem vet árnyékot a Nap?

Jó megközelítés, hogy a Föld gömb alakú?