A térfogat (jele: [math]V[/math]) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben. A térfogatot, különösen folyadéktároló vagy egyéb edények, tartályok esetén általánosan űrtartalomnak nevezzük.

[justify]A megjelenő kocka éleinek nagyságát csúszka segítségével változtathatod. Az élek hosszát centiméterben olvashatod le. A „Kész” gomb megnyomása után számítsd ki, hogy a kockába hány deciliter vizet lehet beleönteni.[br]Az alkalmazásban tizedesvessző helyett pontot írj![/justify]

Az 1 dm oldalhosszúságú kocka alakú edény térfogatát vagy űrtartalmát[br]1 liternek, azaz 1 l-nek mondjuk.

Számítsd ki a kocka térfogatát! 

Az eredmény mértékegysége cm[sup]3[/sup]. Át kell váltanod deciliterbe! Az eredményt pontosan írd be!.

Arkhimédész (ie.287?–212) az ókor legnagyobb görög alkotó matematikusa és fizikusa. Főleg matematikával és fizikával foglalkozott, de találmányai is voltak. Gépei miatt a mechanika atyjának kell tekintenünk. [br]Arkhimédeszről, akire ma is csodálattal tekintünk, legendás történeteket jegyeztek fel. Az egyik ilyen elbeszélés szerint, Hieron király koronát készíttetett aranyból. Lemérte az arany súlyát, mielőtt az ötvösnek átadta volna, s ugyanilyen súlyú koronát kapott vissza. A király azonban gyanakvó volt, vajon az aranyműves nem kevert-e némi ezüstöt az arany helyébe. A dolog kivizsgálásával Arkhimédészt bízta meg. Állítólag a nagy tudósnak akkor ötlött eszébe a megoldás módja, amikor a vízzel színültig telt fürdőmedencébe belemerülve a víz kicsordult. Saját testét ugyanakkor könnyebbnek érezte, mint a vízbe lépés előtt. – Heuréka, heuréka! (Megtaláltam!) – kiáltással ugrott ki a kádból, s futott pucéran a palotába. [br][br]Mi a megoldás? [br]A koronát s vele azonos súlyú ezüstöt és aranyat belemerítette egy-egy vizes edénybe, az általuk kiszorított víz mennyiségét lemérve azt találta, hogy a kisebb fajsúlyú ezüst körülbelül kétszer annyi vizet szorít ki, mint az aranytömb, a korona által kinyomott víz mennyisége pedig a kettő közé esik.[br]Csalt-e az aranyműves?