Arkhimédész szerint minden nagy tömegű test megmozdítható, ha megfelelő segédeszközt alkalmazunk a felemeléséhez. Egyes források szerint Szürakúszai városában emelőberendezéseivel akár hajókat is fel tudott emelni. Legendás mondása éppen idevág: „Adjatok egy fix pontot a világegyetemben, és én kifordítom sarkaiból a Földet!” Nézzük, mi lehet e nagyképűnek tűnő kijelentés mögött! A tananyagegység az Arkhimédész által felismert emelőtörvényt mutatja be.

A rajzlap tetején a két oldal forgatónyomatéka látható külön-külön. Ez alatt jelenik meg a rúd, beszámozva egységenként. Ez a közepén lévő nagy pont körül foroghat. A szaggatott vonal a vízszintest jelöli.

Ma már nagyon egyszerű az emelők törvényeit alkalmazni, amikor azonban Arkhimédész ezeket vizsgálta, még semmi sem volt egyértelmű. Próbáljuk megérteni, hogyan jutott a nagy tudós a felismeréshez!

Vizsgáld meg, hogyan működik a vázolt emelő! Helyezz a mérleg két karjára véletlenszerűen, eltérő távolságokban a „+” jelek megnyomásával testeket!

Állítsd be az ábrán vázolt kiindulási helyzetet, majd vizsgáld meg a változtatások után a mérleg egyensúlyi helyzetét!

Fogalmazd meg, milyen megállapításokat tehetett az emelők egyensúlyával kapcsolatosan Arkhimédész!

Arkhimédész még nem ismerte a forgatónyomaték mennyiségét. Figyeld meg, egyensúlyban milyen a két oldalon a forgatónyomatéki viszony!

Mutasd meg, hogyan gondolhatta Arkhimédész, hogy kifordítja a sarkaiból a világot! Az egyik karon kis terhet helyezz az emelő végére, a másik karon a forgástengelytől egységnyi távolságra hány tömegegységet kell elhelyezni, hogy az egyensúly kialakuljon?

Arkhimédész (Kr. e. 287–212) szürakúszai görög polihisztor tanulmányait az egyiptomi Alexandriában végezte, barátságot kötött Eratoszthenésszel. Tudományos levelezésükből tudunk munkásságukról. Arkhimédész eredményei: arkhimédészi csavar és csigasor, a felhajtóerő felfedezése, a hidrosztatikai egyensúly leírása, a sűrűség fogalmának bevezetése. Emelőt alkalmazott, meghatározta számos test tömegközéppontját.

A legenda szerint tükrökkel felgyújtotta a városa ellen támadó római hajók vitorláit, így hiúsította meg városa elfoglalását. Ezt több kísérletben megpróbálták reprodukálni, változó – inkább kisebb – sikerrel. Persze egyikük sem volt Arkhimédész kvalitású géniusz! A felhajtóerő felfedezésekor – mivel éppen kádjában fürdőzött, mikor a felismerés lángja kigyúlt agyában – mezítelenül futott végig városa utcáin hangos „Heuréka! Megtaláltam!” felkiáltásokkal! Később, a második pun háborúban a rómaiak ismét megtámadták városát. A római hadvezér parancsa ellenére egy katona megölte, mert a tudós felingerelte, amikor összetaposva a porba rajzolt vázlatait az így szólt: „Ne zavard köreimet!”