Legfeljebb hány részre osztja ...

[br][list=1][*]az egyenest [i]n [/i]pontja;[/*][*]a síkot [i]n[/i] egyenese;[/*][*]a teret [i]n [/i]síkja;[/*][*]a [i]k[/i]-dimenziós teret [i]n[/i] darab  [i]k[/i]-1 dimenziós hitpersíkja ("Elvetemült geométereknek").[/*][/list][right]([url=https://www.geogebra.org/u/szilassi]Dr. Szilassi Lajos[/url] javaslatára)[/right][right][/right]
1.
[size=85][code][/code]Tétel: az egyenest [i]n[/i] pontja [i]n [/i]+ 1 részre ([i]n[/i] -1 szakasz és két félegyenes) osztja. ezt így jelöljük:[br][justify][math]R_1\left(n\right)=n+1[/math]. (Az [i]R[/i] alsó indexe a dimenziószámra utal.)[br]A tétel elég nyilvánvaló, aki akar, az gondolkodjon el a bizonyításon![br][br][/justify][/size]
2.
[size=85]Maximális számú síkrész akkor jön létre, ha az egyenesek között nincsenek párhuzamosak, különböző pontokban metszik egymást.[/size][br][size=85]A fenti GeoGebra fájl alapján a keletkezett síkrészek száma:[/size]
[size=85]Ismerősök ezek a számok?[br][/size][size=85]Egészítsük ki a fenti táblázatot a[url=https://www.geogebra.org/m/mqmpckm8] háromszögszámok[/url] sorával![/size]
A sejtés ...
[size=85]ezek alapján már adódik: [math]R_2\left(n\right)=\frac{n\left\langle n+1\right\rangle}{2}+1[/math][/size].
A bizonyítás ...
[size=85]például [url=https://hu.wikipedia.org/wiki/Teljes_indukci%C3%B3]teljes indukció[/url]val (is) történhet.[br][/size][size=85][i]n[/i][/size][size=85]= 1-re igaz az állatás.[br][/size][size=85]Tegyük fel, hogy adott a síkon [i]n[/i] páronként nem párhuzamos egyenes, amelyek különböző pontokban metszik egymást, és [/size][img][/img][size=85]részre ontják a síkot. Egy ([i]n[/i] + 1). egyenes egyikükkel sem párhuzamos és nem megy át a korábbiak egyik metszéspontján sem. Ezt az egyenest a korábbiak különböző pontokban metszik, és - a korábbiak szerint [/size][img][/img] [size=85]részre bontják. Minden így kapott egyenes rész két részre bont egy korábbi síkrészt. Ezek szerint:[br][/size][math]R_2\left\langle n+1\right\rangle=R_2\left\langle n\right\rangle+R_1\left\langle n\right\rangle[/math][br][size=85]Felhasználva az indukciós feltételt és a korábbiakat,[br][math]R_2\left\langle n+1\right\rangle=\frac{n\left\langle n+1\right\rangle}{2}+1+n+1=\left\langle n+1\right\rangle\left\langle\frac{n}{2}+1\right\rangle+1=\frac{\left\langle n+1\right\rangle\left\langle n+2\right\rangle}{2}+1[/math][br][/size][size=85]Az állítást bebizonyítottuk.[/size]
3.
[size=85]Akkor osztja maximális számú részre a teret [i]n[/i] sík, ha nincsenek közöttük párhuzamosak, különböző egyenesekben metszik egymást. és e metszésvonalak is különböző pontokban metszik egymást. Legyen adott [i]n[/i] ilyen sík! Vegyünk hozzá egy ([i]n[/i] + 1). síkot úgy hogy a korábbiakat a korábbiaktól különböző egyenesekben messe, és ne menjen át a korábbi metszésvonalak metszéspontjain! Ezt a síkot a korábbi síkok [i]n [/i]egyenesben metszik, és a korábbiak szerint azt [math]R_2\left\langle n\right\rangle[/math] részre osztják. Minden ilyen síkrész két részre oszt egy korábban már meglevő síkrészt. Ezek szerint igaz a következő rekurzió:[/size][size=85][br][math]R_3\left\langle n+1\right\rangle=R_3\left\langle n\right\rangle+R_2\left\langle n\right\rangle[/math][/size].[br][size=85]Nyilvánvaló, hogy [math]R_3\left\langle1\right\rangle=2[/math]. Ennek és a korábbiaknak felhasználásával kapjuk, hogy[/size][br]
[size=85]Egy jó sejtés kéne. Ennek megtalálásában segíthet a GeoGebra görbeillesztési funkciója:[/size]
[size=85]Csak nem igaz az, hogy:[br][math]R_3\left\langle n\right\rangle=\frac{n^3+5n+6}{6}[/math][/size][math]=\frac{\left\langle n+1\right\rangle\left\langle n^2-n+6\right\rangle}{6}[/math]?[br][size=85]A bizonyítást az olvasóra bízzuk.[/size]
4.
[size=85]"Elvetemült geométer" nem lévén, a korábbiak alapján csak egy rekurzió felvetését kockáztatjuk meg:[br][math]R_{k+1}\left\langle n+1\right\rangle=R_{k+1}\left\langle n\right\rangle+R_k\left(n\right)[/math][/size]. (1)
[size=85]Ha ezt a rekurziót helyesnek fogadjuk el, akkor a következőkre jutunk:[/size]
[size=85]A sejtés megtalálásához megint illesszünk görbét![/size]
Sejtés:
[size=85][math]R_4\left\langle n\right\rangle=\frac{n^4-2n^3+11n^2+14n+24}{24}[/math][/size]
Ha igaz, akkor itt tartunk most.
Lehet, hogy érdemes böngészni.
Dr. Németh Zoltán tanár úr javaslatára ...
[size=85]vizsgáljuk a következő sorozatot![br][math]N_k\left\langle n\right\rangle=\binom{n}{0}+\binom{n}{1}+...+\binom{n}{k}[/math][/size],[size=85] ha[/size] [math]n\ge k[/math].
A sorozat első néhány tagja:
Sejtés a fentiek alapján:
[math]R_k\left\langle n\right\rangle=\binom{n}{0}+\binom{n}{1}+...+\binom{n}{k}[/math], [size=85]ha[/size] [math]n\ge k.[/math][br][br][size=85]A bizonyítás - bizonyára - történhet az (1) rekurzió felhasználásával. [br][br][/size][size=100][size=150]És még egy kérdés [url=https://www.math.u-szeged.hu/~nemeth/]Dr. Németh Zoltán[/url] tanár úrtól:[/size][/size][br][br][size=85]Az [math]R_k\left\langle n\right\rangle[/math][/size] [size=85]rész között hány korlátos van?[/size]
Források:
[list=1][*][size=85][/size][size=85][url=http://www.math.ubbcluj.ro/~andrasz/CD/INDUKCIO/III%20fejezet.pdf]http://www.math.ubbcluj.ro/~andrasz/CD/INDUKCIO/III%20fejezet.pdf[/url][/size][url=http://www.math.ubbcluj.ro/~andrasz/CD/INDUKCIO/III%20fejezet.pdf][/url][/*][*][size=85]Pólya György: Indukció és analógia (Gondolat kiadó 1988. 60. oldal)[/size][/*][/list]

gyk_215 - Ismétléses kombinációs problémák

[size=85]Kérdés: [url=https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazifeladat-kerdesek__10843564-matekban-segitseg]https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazifeladat-kerdesek__10843564-matekban-segitseg[/url][/size]

Information