A Cartesius-búvár működése – Kalibráljuk a búvárt vízzel!

[color=#666666][size=100][justify]A szimuláció segítségével megvizsgálhatod és értelmezheted a híres Cartesius-búvár működését, mely a folyadékba merülő testek lehetséges egyensúlyi állapotait modellezi.[/justify][/size][/color]
1. feladat
[justify][size=100][color=#666666]Figyeld meg a bejelentkező képernyőt! Mit látsz a képen?[/color][/size][/justify]
2. feladat
[size=100][justify][color=#666666]Figyeld meg a búvár viselkedését![br][br]a) Állítsd a kezdeti értéknél nagyobbra a legelső csúszkát! Mit tudsz változtatni a segítségével?[br][br]b) Mi történik, ha megnyomod a palack oldalát?[br][br]c) Mit tapasztalsz, ha megnöveled a nyomást?[br][br]d) Mi történik, ha alámerülő búvárnál csökkented a nyomást?[br][br]e) Változik-e a búvárban lévő vízszint a palack oldalát megnyomva?[br][/color][/justify][/size]
3. feladat
[size=100][justify][color=#666666]Figyeld a kísérleti összeállítás melletti vektorábrát![br][br]a) Milyen erők hatnak a búvárra? Mit jelöl és milyen irányú az [math]\vec{F_g}[/math], az [math]\vec{F_f}[/math] és az [math]\vec{F_S}[/math]?[br][br]b) Változnak-e és ha igen, hogyan, a búvár mozgása közben a rá ható erők?[br][br]c) Figyelve az erők nagyságát, mit mondhatunk a búvárra ható erők eredőjéről a búvár különböző helyzeteiben? Milyen mozgást végez a búvár az egyes esetekben?[/color][/justify][/size]
4. feladat
[justify][size=100][color=#666666]Értelmezd a tapasztaltakat![br][br]a) Miért növekedik a búvárbeli vízszint a palack oldalát megnyomva?[br][br]b) A vezérlőpanel jobb alsó sarkában láthatod a búvár átlagos sűrűségét ([math]\rho_b[/math]). Hogyan és miért változik az értéke a nyomást változtatva?[br][br]c) Mikor láthatjuk pirossal a búvár átlagos sűrűségét?[br][br]d) Mitől függ a búvár viselkedése a palackban, azaz mikor merül el, illetve mikor úszik?[br][br]e) Mitől függ a felhajtóerő nagysága?[br][br]f) Miért változik mozgás közben a búvárra ható felhajtóerő nagysága?[/color][/size][size=100][color=#666666][/color][/size][/justify][size=100][justify][color=#666666][/color][/justify][/size]
5. feladat
[size=100][justify][color=#666666]A nyomás melletti csúszka segítségével állíthatod a búvárban kezdetben lévő levegő térfogatát ([i]V[/i][sub]b0[/sub]). Változtasd értékét és figyeld meg a búvár viselkedését![br][/color][/justify][/size]
6. feladat
[justify][size=100][color=#666666]Az [icon]http://tananyag.geomatech.hu/images/ggb/geomatech/ujra.png[/icon][i] [/i]gombbal állítsd vissza a kiinduló helyzetet! [br][br]a) A nyomás alatti csúszka ([i]h[/i]) segítségével indítsd a víz alól a búvárt (állítsd 0 cm-nél nagyobbra, de a maximálisnál kisebbre a [i]h[/i] értékét), majd figyeld meg, mi történik![br][br]b) [/color][color=#666666]Vidd a búvárt a palack legaljára (azaz állítsd a csúszka értékét a maximálisra)! Mi történik?[/color][color=#000000][br][/color][color=#000000][/color][/size][/justify]
Lehetséges házi feladat
[justify][color=#666666][size=100][color=#666666]Készíts otthon jól működő Cartesius-búvárt ásványvizes palackból és cseppentőből![/color][br][/size][/color][/justify]
Szemcseppentős Cartesius-búvár készítése
Kapcsolódó érdekességek
[justify][font=Arial][color=#666666][/color][/font][size=100][color=#666666][font=Arial]A Cartesius-búvár feltalálását Renatus Cartesius-nak tulajdonítják, aki nem más, mint René Descartes latinosított néven.[br][/font]1596-tól 1650-ig élt, neves francia filozófus, természetkutató és matematikus volt.[br]Fizikai munkásságát elsősorban az optika és a mechanika terén fejtette ki. Descartes nevéhez fűződik a fénytörés elmélete (Snellius-Descartes-féle törvény), gyakorlati útmutatást adott a lencsék célszerű csiszolására.[br]Matematikai munkássága is igen jelentős. Különösen fiatal éveiben szeretett matematikával foglalkozni. Megalapította a koordináta geometriát, és tovább fejlesztette az algebrai egyenletek elméletét.[br]Descartes a racionalizmust hirdette. Minden lehetséges dologban kételkedett, még magában a világban is. Arra a következtetésre jutott, hogy csak egy dolog van, amiben nem kételkedhet, hogy az a dolog, ami kételkedik, tehát gondolkozik, az létezik. 23 éves korában fogalmazta meg egyik leggyakrabban idézett mondását: Cogito ergo sum. (Gondolkodom, tehát vagyok.)[br][/color][/size][color=#666666][br][/color][/justify]

Інформація: A Cartesius-búvár működése – Kalibráljuk a búvárt vízzel!