Egy [b]egyenlet[/b] aszerint, hogy hány változó van benne, lehet egyismeretlenes, kétismeretlenes, háromismeretlenes, ... többismeretlenes.[br] Algebrai egyenletek azok az egyenletek, amelyekben algebrai kifejezések szerepelnek csupán. Nem algebrai (transzcendens) egyenletek az olyan egyenletek, amelyekben ismeretlent tartalmazó kifejezésekben a négy alapműveleten, a hatványozáson és a gyökvonáson kívül más[br]művelet is szerepel, pl.:abszolút érték művelete, logaritmus művelete, ...[br][u]Első-, másod-, harmadfokú[/u] ... egyenletekről a ''polinom = polinom'' alakú algebrai egyenletek körében beszélünk. Az ilyen egyenletek mindig ''polinom = 0'' alakúra hozhatók. Egy ''polinom = 0'' alakú egyenlet fokszáma a polinom fokszáma.[br][b]Törtes egyenletek[/b] az olyan egyenletek, amelyeknek mindkét oldalán racionális kifejezés áll, és talalálható az egyenletben törtkifejezés.[br]Törtes egyenletek megoldásakor gyakran végzünk olyan műveleteket, amikor hamis gyököt kaphatunk, vagy elveszíthetünk gyököt.[br][b]Gyökös egyenletek[/b] az olyan egyenletek, amelyeknek mindkét oldalán algebrai kifejezés áll, és található az egyenletben gyök alatt[br]ismeretlen.[br]Gyökös egyenletek megoldásakor nem ekvivalens átalakításokat is végzünk. Ilyenkor mindig fontos a gyökök ellenőrzése.[br]A gyökös egyenletek megoldása előtt célszerű meghatározni a feladatban szereplő kifejezések értelmezési tartományát.