[color=#000000][size=100][justify][color=#666666]A szimuláció segítségével megvizsgálhatod és értelmezheted a híres Cartesius-búvár működését.[/color][/justify][/size][br][/color]

[color=#666666][size=100][justify]Figyeld meg a bejelentkező képernyőt! Mit látsz a képen?[/justify][/size][/color]

[size=100][justify][color=#666666]Figyeld meg a búvár viselkedését![br][br]a) Állítsd a kezdeti értéknél nagyobbra a legelső csúszkát! Mit tudsz változtatni a segítségével?[br][br]b) Mi történik, ha megnyomod a palack oldalát?[br][br]c) Mit tapasztalsz, ha megnöveled a nyomóerőt?[br][br]d) Mi történik, ha alámerülő búvárnál csökkented a nyomóerőt?[br][br]e) Változik-e a búvárban lévő vízszint a palack oldalát megnyomva?[br][/color][/justify][/size]

[size=100][justify][color=#666666]Értelmezd a tapasztaltakat a kérdések segítségével![br][br]a) Miért növekedik a búvárbeli vízszint a palack oldalát megnyomva?[br][br]b) A vezérlőpanel jobb alsó sarkában láthatod a búvár átlagos sűrűségét ([math]\rho_b[/math]). Hogyan és miért változik az értéke a nyomóerőt változtatva?[br][br]c) Mikor láthatjuk pirossal a búvár átlagos sűrűségét?[br][br]d) Mitől függ a búvár viselkedése a palackban, azaz mikor merül el, illetve mikor úszik?[br][/color][/justify][/size]

[size=100][justify][color=#666666]A nyomóerő melletti csúszka segítségével állíthatod a búvárban kezdetben lévő levegő térfogatát ([i]V[/i][sub]b0[/sub]). Változtasd értékét és figyeld meg a búvár viselkedését![br][/color][/justify][/size]

[size=100][justify][color=#666666]Az [icon]/images/ggb/geomatech/ujra.png[/icon][i] [/i]gombbal állítsd vissza a kiinduló helyzetet! [br][br]a) A nyomóerő alatti csúszka ([i]h[/i]) segítségével indítsd a víz alól a búvárt (állítsd 0 cm-nél nagyobbra, de a maximálisnál kisebbre a [i]h[/i] értékét), majd figyeld meg, mi történik![br][br]b) Vidd a búvárt a palack legaljára (azaz állítsd a csúszka értékét a maximálisra)! Mi történik?[/color][/justify][/size][color=#000000][br][/color]

[color=#000000][size=100][justify][color=#666666]Készíts otthon jól működő Cartesius-búvárt ásványvizes palackból és cseppentőből![/color][/justify][/size][/color][justify][/justify]

[justify][font=Arial][color=#000000][/color][/font][/justify][size=100][justify][font=Arial][color=#666666]A Cartesius-búvár feltalálását Renatus Cartesius-nak tulajdonítják, aki nem más, mint René Descartes latinosított néven.[br][/color][/font][color=#666666]1596-tól 1650-ig élt, neves francia filozófus[/color][color=#666666], természetkutató és matematikus[/color][color=#666666] volt.[br][/color][color=#666666]Fizikai munkásságát elsősorban az optika és a mechanika terén fejtette ki. Descartes nevéhez fűződik a fénytörés elmélete (Snellius-Descartes-féle törvény), gyakorlati útmutatást adott a lencsék célszerű csiszolására.[br][/color][color=#666666]Matematikai munkássága is igen jelentős. Különösen fiatal éveiben szeretett matematikával foglalkozni. Megalapította a koordináta geometriát, és tovább fejlesztette az algebrai egyenletek elméletét.[br][/color][color=#666666]Descartes a racionalizmust hirdette. Minden lehetséges dologban kételkedett, még magában a világban is. Arra a következtetésre jutott, hogy csak egy dolog van, amiben nem kételkedhet, hogy az a dolog, ami kételkedik, tehát gondolkozik, az létezik. 23 éves korában fogalmazta meg egyik leggyakrabban idézett mondását: Cogito ergo sum. (Gondolkodom, tehát vagyok.)[br][/color][/justify][/size]