Fényforrás a víz alatt másolata

Segíts a medvének! Hogyan gondolkozzon, hogy meg tudja fogni a kiszemelt halat? 
1. feladat
Figyeld meg a víz alatt elhelyezkedő fényforrásból kilépő sugarakat! [br]Hol látja a medve a halat? 
2. feladat
Hogyan befolyásolja a keletkezett kép helyzetét, hogy milyen irányból látjuk?[br]Mozgasd a fényforrás irányát a csúszka segítségével, és figyeld meg, hol látod a[br]fényforrást! 
3. feladat
Változtasd a közeg törésmutatóját! Figyeld meg, hogyan változik a kép helyzete!
4. feladat
Számítsd ki, milyen mélynek látjuk az 1,2 m mély medencét, ha a szemünkbe érkező[br]fénysugarak törési szöge 30°, illetve 60°?[br]A víz abszolút törésmutatója [math]\frac{4}{3}[/math].
5. feladat
Egy vízzel telt medence alján 50 cm mélységben pontszerű fényforrás helyezkedik el.[br]Számold ki, mekkora a vízfelszínen megjelenő fénykör sugara![br]A víz abszolút törésmutatója [math]\frac{4}{3}[/math].

A fénysebesség mérése Olaf Römer módszerével másolata

[justify][size=100]Már Galilei szerette volna megmérni a fény terjedési sebességét, de módszere olyan primitív volt, hogy az értéke nagyságrendekkel eltért a valós értéktől. Közeli, belátható hegyek csúcsain megfigyelőket állított. Feladatuk az volt, hogy a szomszédos megfigyelőtől érkező jelet továbbítsák. Ezek reakcióideje a terjedéshez szükséges időhöz képest többszörös volt, így nagyságrendekkel eltért a mért terjedési sebesség a valós értéktől. Römer, dán csillagász módszere az első, nagyságrendileg helyes eredményt adta a fontos állandóra.[/size] [/justify]
Mit látunk az interaktív alkalmazáson?
[justify]A színes körök egy-egy bolygót jelképeznek: középen a Nap, majd a Föld, végül a Jupiter és mellette a holdja, az Ió. A bolygók mérete, valamint a Jupiter-Ió távolság nem méretarányos, de a Nap-Föld és Nap-Jupiter pályasugarak aránya helyes. A Föld pályáján egy halvány kör jelöli a pálya Jupiterhez legközelebb eső pontját. Amikor az Ió kikerül a Jupiter árnyékából, egy világosbarna kör jelöli a holdról visszaverődő első fénysugarak helyzetét.[br]Amíg a fényjel és a Föld érintkeznek, a bolygó fehér színűre vált, és ugyanez igaz a halvány körre is.[br]A bal oldalon egy stopperóra található az időkülönbség mérésére.[/justify]
1. feladat
[justify]Becsüld meg, mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az Ió befussa a Jupiter körüli pályáját![br][br]a) A gyors animációt használva a fényjel elindulásakor indítsd el az időmérést![br][br]b) Némi várakozás után a hold megint „felkel”. Ekkor állítsd le az időmérést! Olvasd le a két felkelés közben eltelt időt! [/justify]
A nagy gondolat
[justify]Figyeljétek meg azt a nagyszerű felismerést, hogy fél év elteltével a hold felkeltének jele azért késett, mert a fénynek a földpálya átmérőjének befutásához annyi idő kellett, amennyivel a fényjel a vártnál később érkezett meg! Látható, hogy a Föld a vizsgált szituációban a Jupiterhez közeli állapotból a távolabbi állapotba került át.[/justify]
2. feladat
[justify]A következő részfeladatokat elvégezve meghatározhatod a fény terjedési sebességét nagyjából úgy, ahogyan Römer tette. A sebesség megadásához ki kell derítened, mennyi többletidő szükséges, hogy a fény átjusson a földpálya egyik pontjából az átellenes pontba, valamint azt, hogy mekkora többletutat fut be ekkor a fény![/justify]
2.1. feladat
[justify]a) Határozd meg, hogy körülbelül mennyi idő kell ahhoz, hogy a fényjel az Iótól a Földre jusson! Először a két bolygó közeli helyzetében mérd meg a fényjel megérkezéséhez szükséges időt![/justify][br][br][justify]b) Ugorj előre egy fél évet, és határozd meg, mennyi idő alatt jutott a fény az Iótól a Földig![/justify][br][br]c) Mekkora a két helyzet eléréséhez szükséges időkülönbség?
2.2. feladat
[justify]Olvasd le, hogy mennyivel több utat kell megtenni a fénynek a két helyzet között! A „Távolságok mutatása” gomb kiválasztása segít![/justify]
2.3. feladat
[size=100]A kapott adatokból számold ki, mekkora a fény terjedési sebessége![/size]
Kapcsolódó érdekességek
[justify]Olaf Römer abban a korban élt, amikor a Magyar Királyság még azért küzdött, hogy államiságát, függetlenségét visszaállítsa. Ezzel szemben a Dán Királyság, bár harcolt a svédekkel vagy az angolokkal, de államként több száz éve háborítatlanul fejlődött. A dán királyok tudósaikat támogatták, Tycho Brahe több éven keresztül Hven szigetén működtette obszervatóriumát, hála az uralkodó hathatós támogatásának. Egy-egy vesztes háború itt is a tudomány finanszírozását csökkentette, ezért került Brahe Prágába, és vette maga mellé segédként Keplert.[/justify]
Ismeretbővítés
[list][*][size=100]Járj utána Olaf Römer munkásságának![br][/size][/*][*][size=100]Vizsgáld meg, hogyan lehet pontosítani a fénysebesség mérését![br][/size][/*][*][size=100]Értelmezd Bradley és Fizeau módszerét![br][/size][/*][/list]

Informação