Vajon miért érezzük a pékség „illatát” vagy társunk dezodorját, ha elsétálunk mellette?[br]Hogyan „követi a legyet” a rovarirtó spray?[br]Ezekre, és sok hasonló jelenségre a diffúzió ad magyarázatot.

[size=100]A szimulációban egy két részre osztott tartályt figyelhetsz meg, melyben a válaszfal a gázmolekulák számára átjárható.[br]Figyeld meg, hogyan közlekednek a részecskék a falon keresztül![br]Hogyan oszlanak meg a két térrész (A és B) között?[br][/size] 

Indítsd el a szimulációt az „Indítás” gomb megnyomásával![br]Figyeld meg a részecskék mozgását! Jellemezd mozgásukat![br]Tudnak az A és B térfél között mozogni?

A tanári útmutatásnak megfelelően azonos időközönként számold meg a részecskéket a „Számlálás” gomb megnyomásának segítségével![br]Addig ismételd a számlálásokat, míg 20 adatpárod nem lesz![br]Ábrázold grafikonon az A és a B oldalon megszámolt részecskéket az idő függvényében!

Ismételd meg a 2. feladatban elvégzett számlálást úgy, hogy a két térrész között a részecskék eloszlása 20-80%-os arányról indul („Indítás 20%-80%” gomb)![br]Ábrázold az A és a B oldalon megszámolt részecskéket az idő függvényében! Miben tér el az ábrázolt diagram az előzőtől? Miért?

Változtass a hőmérsékleten![br]Hogyan befolyásolja a hőmérséklet a részecskék mozgását?

Készíts 20–80%-os adatsort alacsony és magas hőmérsékleti beállítással![br]Ábrázold grafikonon a kapott eredményeket![br]Hasonlítsd össze a görbéket, keress magyarázatot az eltérésre!

Gondolkozz![br][br]a) Miért nem állandó (azaz 11) a kiegyenlítődés után a részecskék száma az A és B térfélen?[br][br]b) Mi lehet a részecskék mozgási irányának hajtóereje?