A természetben az elemek többségének többféle tömegszámú előfordulási formája, izotópja létezik. Az izotópok nem mindegyike használható fel az emberiség céljaira.[br]Hogyan lehet ezeket az izotópokat a gyakorlatban szétválasztani?

[justify]A termodiffúzió lényege, hogy ha egy zárt tartályban hőmérsékletkülönbséget hozunk létre, a tartályban lévő gázkeverék kisebb tömegű összetevője előbb a meleg tartályrész felé áramlik, majd onnan – a felmelegedés következtében – felszáll, míg a nagyobb tömegű összetevő a hidegebb rész felé áramlik, majd a lehűlést követően lesüllyed. Ennek eredményeként a kisebb tömegű alkotók a tartály tetején, míg a nagyobb tömegűek a tartály alján halmozódnak fel. Ezt a módszert az urándúsítás során is alkalmazzák: a jobb hatásfok érdekében több ilyen termodiffúziós kamrát is használnak egymás után.[/justify]

[justify]A feladatban szimuláció segítségével nem azonos elemek izotópjait, hanem különböző elemeket, kétatomos nitrogén- és brómmolekulákat vizsgálunk.[/justify]

[justify]Fizikai-kémiai ismereteink alapján azonosítsuk a molekulákat! Milyen színű a nitrogén és milyen színű a bróm?[/justify]

[justify]Milyen színűek a valóságban ezek a gázok?[/justify][br]

[justify]Figyeld meg a részecskék mozgását alaphelyzetben! Milyen mozgást végeznek? Mely mozgásukat nem látjuk a szimuláción?[/justify]

[justify]Indítsuk el a szimulációt a lejátszás gomb megnyomásával![br] - Mit szimbolizál a középen elhelyezett sárga rúd?[br] - Mit biztosít a részecskék számára?[/justify]

[justify]A szimuláció lefutása után hogyan, hol helyezkednek el a részecskék?[/justify]

[justify]Vajon miért nem azonnal és miért nem egyszerre válnak szét a részecskék?[/justify]