[justify]Ha leesik egy test, akkor a mozgásának leírásához a szabadesés törvényeit alkalmazhatjuk. Így meg lehet becsülni például egy mély kút mélységét. Ám valójában a szabadesésről csak akkor beszélhetünk, ha a testre csak a nehézségi erő hat. Ha a test valamilyen közegben mozog, akkor a közegellenállás jelentősen befolyásolhatja mozgását. [/justify]

[justify]A panelen tehetők meg a beállítások.[br]A rajzlapon látható a pontos teljesítmény – idő grafikon (zöld szaggatott), a közelített teljesítmény – idő grafikon (zöld sima), a pontos munka – idő grafikon (fekete szaggatott) és a közelített munka – idő grafikon (fekete sima).[/justify]

[justify]Az animációval olyan problémát kezelünk, amelynek a megoldása analitikusan csak felsőbb eszközökkel lehetséges, de középiskolás módszerekkel közelítő megoldást kaphatunk. [/justify]

[color=#444444]1. KÖZELÍTŐ MÓDSZER[/color]

Vizsgáld meg, hogyan működik a közelítő módszer! Állítsd be, hogy a pontos és a közelítő görbe is látható legyen! Változtasd az eltelt időközöket! Mit tapasztalsz?

[color=#444444]2. A MOZGATOTT TEST VÁLTOZTATÁSA[/color]

[justify]Változtasd meg a mozgatott test alakját a beállítottak szerint! Állítsd be mindet sorban! Mi változik? [/justify]

Milyen lesz a közegellenállási erő teljesítményének időfüggését megadó görbe?

[justify]Változtasd meg a testek legnagyobb keresztmetszetének területét! Hogyan változik a kapott görbe?[/justify]

[justify]Változtasd meg a test tömegét! Mit okoz ez a görbe menetében?[/justify]

[color=#444444]3. EGYEDI LEHETŐSÉGEK[/color]

[justify]Válaszd ki az egyéni beállítást a test alakjánál! Vizsgáld meg, mi történik az alaki tényező növelésekor![/justify]

Meg tudod mondani, hogy az alábbi fotó hogyan kapcsolódik a tananyagegység témájához?