[size=100][justify][color=#666666]A szimuláció segítségével megvizsgálhatod a nehézségi gyorsulás magasságfüggését.[/color][/justify][/size]

[color=#666666][size=100][justify]Fogd meg az egereddel a Föld felszínén található testet és változtasd a helyét! Milyen irányokban tudod mozgatni a testet és mit tapasztalsz minden esetben?[br][/justify][/size][/color]

[size=100][justify][color=#666666]Mozgasd a testet a Föld felszínén (tengerszinten), nem változtatva a magasságán! [br][br]a) Mitől függ a nehézségi gyorsulás a Föld felszínén?[br][br]b) Mit tapasztaltál, a Föld felszínén hol a legnagyobb és hol a legkisebb a nehézségi gyorsulás nagysága? Add is meg ezeken a helyeken az értékét![/color][/justify][/size]

[size=100][justify][color=#666666]Mozgasd a testet sugárirányban, a felszíntől való távolságot változtatva, valamelyik szaggatott vonal mentén! Mit tapasztalsz: egy adott szélességi fokon mitől és hogyan függ a nehézségi gyorsulás értéke?[/color][/justify][/size]

[size=100][justify][color=#666666]Az animációban az adott szélességi fokon a test felszíntől való távolságát változtatva olvasd le a megfelelő értékeket és készítsd el a test nehézségi gyorsulás ([i]g[/i]) - Magasság grafikonjait[br][br]a) az Egyenlítőnél! (0°)[br][br][/color][color=#666666]b) a Déli-sarkon! (D.SZ.90°)[br][br][/color][color=#666666]c) az Északi-sarkon! (É.SZ.90°)[br][/color][/justify][/size][justify][/justify]

[size=100][justify][color=#666666]Vizsgáld meg a kapott grafikonokat![br][br]a) Milyen függvényt kapsz, ha összekötöd a kapott pontokat?[br][br]b) Olvasd le a grafikonról: A Föld felszíne fölött kb. milyen magasságban lesz a szabadesés gyorsulása a szokásos érték háromnegyede?[/color][/justify][/size]

[justify][font=Calibri][font=Arial][color=#000000][/color][/font][/font][/justify][size=100][justify][font=Calibri][font=Arial][color=#666666]Eötvös Loránd a nehézségi gyorsulás (erő) helyi változásainak mérésére rendkívüli érzékenységű műszert szerkesztett és pontos mérési eljárást dolgozott ki. Torziós ingája egy platina - irídium szálon függő alumínium rúd, két végén egy-egy azonos tömegű platina hengerrel. Ebből az egyik henger drótszálra van függesztve, így egy kicsit mélyebben fekszik, mint a másik. Mivel a nehézségi erőtér inhomogén ([math]\vec{g}[/math][/color][/font][/font][font=Arial][color=#666666] a két henger helyén kissé különböző irányú és nagyságú), így a torziós szálra forgatónyomaték hat, az inga elfordul. A többféle irányba beállított inga helyzeteiből (elfordulási szögeiből) lehet kikövetkeztetni a nehézségi erő helyi változásait.[br][/color][/font][color=#666666]Eötvös Loránd ingája nem csak a nehézségi erő helyi változásainak felderítésére adott módot, hanem arra is, hogy a testek súlyos és tehetetlen tömegének azonosságát bebizonyítsa. (Egy test gyorsítása során fellépő tehetetlenség mértékét a tehetetlen tömeg jellemzi. A gravitációs kölcsönhatásban egy testet jellemző tömeget súlyos tömegnek nevezzük.)[br][/color][/justify][/size]

[size=100][color=#666666]A nehézségi gyorsulás magasságfüggése (ha a tömegvonzási erőhöz képest kicsiny centrifugális erőtől eltekintünk) a tengerszint felett [i]h[/i] magasságban:[br][/color][/size][color=#666666][center][/center][center][math]g(h)=g_0(\frac{R}{R+h})^2=g_0\frac{1}{(1+\frac{h}{R})^2}[/math][/center][justify]ahol [i]g[/i][sub]0[/sub] az adott szélességi körön, a tengerszinten mérhető nehézségi gyorsulás. [/justify]Értéke:[br][/color][center][color=#666666][br][math]g_0=9,78\frac{m}{s^2}·(1+5,28·10^{-2}sin^2φ-5,9·10^{-6}sin^22φ)[/math][/color][color=#666666][br][/color][color=#666666][color=#666666]  [/color][/color][/center][color=#666666][color=#666666]  [/color][br]ahol [i]φ[/i] a földrajzi szélesség. [br][br]Ha [i]h[/i] << [i]R[/i], akkor[br][/color][center][color=#666666][br][math]g(h)\approx g_0\frac{1}{1+\frac{2h}{R}}\approx g_0(1-\frac{2h}{R})[/math][br][/color][br][/center][color=#666666][br]Távolodva a Földtől, a test egyre kevésbé érzi a Föld erőterét. Elvben persze a Földtől ható tömegvonzási erő csak a végtelenben tűnik el, de ha elég távol megyünk, akkor már más égitestek (például a Nap) vonzó hatása lesz a meghatározóbb, nagyobb.[br][/color]

Az [url=http://tananyag.geomatech.hu/b/c5ElmJhr#]Ingaóra[/url] és a [url=http://tananyag.geomatech.hu/b/Bv85yjTp#]Szabadesés[/url] tananyagegységekben tanulmányozhatjuk a nehézségi gyorsulás értékét más égitesteken is.[br]