[size=85]Egy [url=https://www.geogebra.org/m/qdeh6tgn]korábbi problémát[/url] kiterjesztünk a térre.[br]Egy gömb felületen véletlenszerűen választunk négy pontot. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a négy pont által meghatározott tetraéder belső pontja a gömb középpontja?[/size]

[size=85]Ez volt az első probléma, amire [url=http://www.jgypk.hu/tanszek/fizika/NanaiLaszlo.htm]Dr. Nánai László professzor[/url] úr felhívta a figyelmünket. [/size][size=85]Azt az utat követtük, hogy egy térgeometriai problémával való foglalkozás előtt vizsgáljuk meg a síkgeometriai változatát, így jutottunk[/size] [url=https://www.geogebra.org/m/qdeh6tgn][size=85]ide[/size][/url][size=85].[br][br]Az eredeti, nehéz probléma megoldásával is találkozhatunk ezen az [url=http://webéducation.com/mathematics-the-hardest-problem-on-the-hardest-test/?fbclid=IwAR1JpUe9ocacrItdtp9qCstYs1_vRxKfHa747HFu0YiOzpCpNrMDyH-rw4A]angol nyelvű videó[/url]n.[br][br][br][/size][size=85](Megjegyzés a technikai részletek iránt érdeklődőknek: [br]A valószínűségszámítási problémák kísérleti vizsgálata esetén nagyon fontos, hogy gyorsan, sok kísérletet lehessen elvégezni. Ez a GeoGebra eszközeivel nem könnyen valósítható meg. Dr. Szilassi Lajos tanár úrnak köszönhetően ez megoldható. Erről[url=https://www.geogebra.org/m/pX7a97q5#material/cxteenhy] itt olvashatunk.[/url])[/size]

[url=https://en.wikipedia.org/wiki/Wendel%27s_theorem]Wendel tétele [/url]kimondja, hogy ha [i]n[/i] [img][/img] pontot választunk véletlenszerűen egy [img][/img][i]d[/i]-dimenziós gömb felületén, akkor annak a valószínűsége, hogy a pontok konvex burka (ebben az esetben a tetraéder) nem tartalmazza a gömb középpontját:[img][/img]

[b]Miért használom a műelme szót a „mesterséges intelligencia” helyett?[/b][list=1][*][b]Az MI egy 70 éves félrefordítás:[/b] [br]Az angol [i]Artificial Intelligence[/i] kifejezésben az [i]intelligence[/i] eredetileg információfeldolgozást és adatgyűjtést jelentett, nem emberi értelmet. Magyarra mégis tévesen intelligenciának fordítottuk.[/*][*][b]A mai gépek nem intelligensek, de az elme funkcióit modellezik:[/b] [br]Nem gondolkodnak biológiai értelemben, de mintázatokat elemeznek, fordítanak és generálnak – vagyis egy mesterségesen létrehozott információfeldolgozó struktúraként, azaz [b]műelmeként[/b] működnek.[/*][*][b]Szép magyar szó:[/b] [br]Tökéletesen illeszkedik a [i]műhold[/i] és a [i]számítógép[/i] logikájába. Sokkal pontosabb, mint az MI, és remekül ragozható (pl. [i]műelme-kutatás[/i], [i]generatív műelme[/i]).[/*][/list][br]A nyelv változik. Ha a [i]computer[/i] helyett megtanultuk a [i]számítógép[/i] szót, az MI helyett is bevezethetjük a pontosabb [b]műelmét[/b]