A szimuláció segítségével megismételheted James Franck és Gustav Hertz 1914-ben elvégzett kísérletét. A kísérletben megfigyelheted a higanygőzben mozgó elektronok viselkedését. [br]A kísérleti eszköz egy kis nyomású higannyal töltött, elektródákkal ellátott trióda. A trióda katódja egy izzó wolframszál, amiből elektronok lépnek ki. Az elektronokat a katód és a rács között létrehozott elektromos tér gyorsítja, A rács és az anód között kisfeszültségű ellenteret hoznak létre, melynek hatására csak meghatározott energiával rendelkező ([math]E_e=e\cdot U_A[/math]) elektronok jutnak el az anódra.  A rács-anód körbe iktatott számlálók mutatják, hogy hány elektron jutott át a rácson (Sz1), és hány érte el az anódot (Sz2). 

A szimuláció választásával megfigyelheted a gázrészecskék és az elektronok mozgását a triódában. [br]Állítsd a gyorsító feszültséget egy tetszőleges 4,9 V alatti értékre, és a lejátszás gombbal indítsd el a szimulációt! Figyeld meg, hogyan mozognak az elektronok és a gázrészecskék!

Növeld folyamatosan a feszültséget! A feszültség csak a szimuláció megállítása után növelhető. Milyen különbséget tapasztalsz 4,9 V-nál nagyobb feszültségek esetén? 

Végezd el a mérést! A mérés során a szimulációban csak azokat az elektronokat jelenítjük meg, melyek eljutnak a rácsig. A mérés előtt indítsd újra az alkalmazást, hogy a grafikonon csak a mérési eredmények jelenjenek meg![br]10-15 különböző feszültségnél mérj, minden feszültségnél 2 percig! [br]Legyen a választott feszültségek között 4,9 V és 9,8 V érték is! 

Elemezd a kapott grafikont! [br]

Hogyan igazolja a kísérlet Bohr-féle atommodell szerint meghatározott, diszkrét energiaszinteket? 

Mit gondolsz, milyen  jelenség  tapasztalható még, ami egyértelműen igazolja, hogy gerjesztődtek a higanyatomok?