[justify]Azt mondják, hogy a magashegyi túrázóknak gondja akad a borsó, a bab vagy a lencse puhára főzésével, pedig a víz gázfőzőjükkel forrásba hozható, a főznivaló mégsem puhul meg.[/justify][justify]Mi okozza azt, hogy nem fő meg a nagy fehérjetartalmú élelem a magas hegyeken, pedig a víz forr?[/justify]

[justify]A felső lapon látható a zöld színnel rajzolt hegy (amely a tengerszintről 8000 méteres magasságig emelkedik), rajta kilométerenként szaggatott vonalakkal. A hegyen egy sárga pont mozgatható, ez a mérési pont. A bal felső sarokban láthatjuk a pont tengerszint feletti magasságát kilométerben, az ottani légnyomást kPa-ban és atmoszféra mértékegységben megadva, valamint a víz helyi forráspontját °C-ban. Ezt egy hőmérő is mutatja.[br]Az alsó lapon láthatók a forráspont - tengerszint feletti magasság (rózsaszín) és a légnyomás - tengerszint feletti magasság (kék) grafikonok.[/justify]

[justify]Vizsgáld meg, hogyan változik a légnyomás, ha változtatjuk a tengerszint feletti magasságot![/justify]

[justify]Mérd meg, hogy 1 km, 2 km, 3 km és 4 km magasságban mekkora lesz a légnyomás![/justify]

[justify][/justify][justify]Mérd meg, milyen magasra kell emelkednünk, hogy a légnyomás 0,9 atm, 0,8 atm, [/justify]0,7 atm, 0,6 atm illetve 0,5 atm legyen!

[justify]Határozd meg, mekkora a légnyomás a Kékes-tetőn (1014 m), a Gerlachfalvi-csúcson (2654 m) és a Mont Blanc-on (4808 m). [/justify]

[justify]Vizsgáld meg, hogyan változik a víz forráspontja a tengerszint feletti magasság növekedésével![/justify]

[justify]Határozd meg, mekkora a víz forráspontja a Kékes-tetőn (1014 m), a Gerlachfalvi-csúcson (2654 m) és a Mont Blanc-on (4808 m)![/justify]

A Mount Everestet támadó hegymászók utolsó tábora kb. 8000 méter magasan található. Mekkora itt a légnyomás és a víz forráspontja?

[justify]Vizsgáld meg, hogy milyen összefüggés van a tengerszint feletti magasság, a helyi légnyomás és a víz forráspontja között? Mi lehet a folyadékok forrásának feltétele?[/justify]

[justify][/justify][list][*]Ha a külső légnyomást megnöveljük, akkor a víz hőmérsékletét 100 °C fölé kell emelnünk, hogy telített gőznyomása elérje a külső légnyomást, amikor is forrni kezd. Ezt használja fel a kukta nevű főzőedény, amelyen a szelep növeli meg a víz feletti külső nyomást, így a víz forráspontja megnövekszik. A magasabb hőmérsékleten a nehezen megfőzhető anyagok is gyorsabban megpuhulnak.[br][/*][*]A paksi atomerőműben nyomott vizes reaktorok működnek. Ez azt jelenti, hogy a primer köri víz magas nyomáson (mintegy 120 bar túlnyomáson) jóval 300 °C felett forr fel. A szekunder körben már csak 46 bar nyomást és 260 °C-ot tartanak, ekkor a víz már légnemű, és a nagy energiájú gőz munkát végezhet, megforgatva a turbinakereket.[br][/*][*]Ha ránézünk a meteorológusok aktuális légnyomást ábrázoló térképeire, akkor az azonos nyomású pontokat összekötő vonalak, az izobár vonalak értékei általában 980 és 1030 hPa között változnak. Közismert az is, hogy a légnyomás a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken, mintegy 5500 méterenként a légnyomás megfeleződik. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az izobár görbéknek sokkal inkább a domborzatot kellene kirajzolniuk, mint az időjárás előrejelzésében fontos nyomástérképet.[br]A meteorológusok ezért minden mért nyomásadatot standardizálnak, és visszaszámolnak egy közös viszonyítási magassághoz, a tengerszint magasságához.[/*][/list]