A hegyesszögek esetén megtanult definíciókat kiterjesztjük tetszőleges forgásszögre.[br]Legyen a [math]\alpha[/math] szög csúcsa az origó és az x tengely pozitív irányába mutató egységvektor [math]\vec{i}[/math]. [br]A szög egyik szárának iránya megegyezik az [math]\vec{i}[/math] vektor irányával.[br]Az [math]\vec{i}[/math] egységvektorból, úgy kapjuk a szög másik szárának irányába mutató [math]\vec{e}[/math] egységvektort, hogy az [math]\vec{i}[/math] vektort adott [math]\alpha[/math] szöggel elforgatjuk.[b][br]I. síknegyed[/b][br]Az egységvektor hossza 1, ezért az ábrán látható derékszögű háromszög átfogója 1.[br]sin[math]\alpha[/math]=az [math]\alpha[/math] szöggel szemközti befogó / átfogó képletből következik, hogy a sin[math]\alpha[/math]= az [math]\alpha[/math] szöggel szemközti befogóval.[br]cos[math]\alpha[/math]=az [math]\alpha[/math] szög melletti befogó / átfogó képletből következik, hogy a cos [math]\alpha[/math]= az [math]\alpha[/math] szög melletti befogóval.[br][b]II-IV. síknegyed[/b][br]Az ábrán az [math]\vec{e}[/math] vektor végpontja mozgatható, így különböző síknegyedbeli szögeket kaphatunk.[br]A II-IV. síknegyedben egy szög szinuszát és koszinuszát az ábrán jelzett módon tudjuk kiszámítani első síknegyedbeli szög segítségével.