Kondenzátorral [math]\vec{E}[/math] térerősségű elektromos teret hozunk létre [i]l [/i]hosszúságú szakaszon.[br]Ebbe a térbe lép be az erővonalakra merőlegesen az [math]\frac{e}{m}[/math]  fajlagos töltésű elektron [i]v[/i] nagyságú sebességgel. [br]Mozgásideje az elektromos térben:[center][math]t=\frac{l}{v}[/math][/center][br]Az elektromos tér hatására az elektron gyorsul, gyorsulásának nagysága a dinamika alapegyenletéből határozható meg: [math]ma=F_{elektromos}=qE,[/math] amiből[br][center][math]a=\frac{q}{m} E[/math][/center][br]Az elektron eltérülése, amikor kilép az elektromos térből:  [br][center][math]h=\frac{a}{2} t^2=\frac{1}{2} \frac{q}{m} E \frac{l^2}{v^2}[/math][/center][br]Thomson megmérte egy adott sebességű elektronnyaláb eltérülését a sebességre merőleges elektromos térben, majd a sebességre és az elektromos térre merőleges [math]B[/math] indukciójú mágneses térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.[br]Ekkor az elektromos és mágneses tér által az elektronra kifejtett erők egyenlő nagyságúak, irányuk ellentétes, tehát:[br][i]F[/i][sub]E[/sub] = [i]eE [/i]és [i]F[/i][sub]L[/sub] = [i]evB[/i], amiből [i]F[/i][sub]E [/sub] = [i]F[/i][sub]L [/sub]alapján a sebességre [math]v=\frac{E}{B}[/math] adódik.[br]Behelyettesítve a sebességre kapott összefüggést az eltérülésre kapott képletbe:  [br][center][math]h=\frac{1}{2}\frac{q}{m}E\frac{l^2}{v^2}=\frac{1}{2} \frac{q}{m} \frac{l^2 B^2}{E}[/math][/center][br]Ebből az elektron fajlagos töltése:[br][center][math]\frac{q}{m}=\frac{2hE}{l^2B^2}[/math][/center]