Melyik nagyobb, [b]20[sup]27[/sup][/b] vagy 19[sup]54[/sup]?

[*][b]A látszat csal:[/b] [br]A példa kiválóan rávilágít arra, hogy a matematikai intuíciónk könnyen megcsalhat minket. Első ránézésre a [b]20[sup]27[/sup][/b]alapja nagyobb, míg a 19[sup]54[/sup] kitevője pont a duplája . Ez a fajta kiegyenlítődés sok diákban azt a téves első sejtést keltheti, hogy a két szám közel egyenlő, vagy hogy a nagyobb alap miatt az előbbi kifejezés a nagyobb.[/*][*][b]Az azonosságok ereje:[/b] [br]A feladat eleganciáját az adja, hogy a hatványozás azonosságainak tudatos alkalmazásával a látszólag kiszámíthatatlan, gigantikus számok másodpercek alatt összehasonlíthatóvá válnak. A kitevők kapcsolatának 54 = 2[math]\cdot[/math]27felismerése a kulcs.[/*][*][b]A kritikus lépés:[/b] [br]A 19[sup]54[/sup] = (19[sup]2[/sup])[sup]27[/sup] = 361[sup]27[/sup] átalakítás után a probléma egyetlen szempontra redukálódik: az azonos kitevők miatt már csak az alapokat kell összevetni, ami radikális különbséget mutat.[/*]

Miért használom a [b]műelme[/b] szót a „mesterséges intelligencia” helyett?[list=1][*][b]Az MI egy 70 éves félrefordítás:[/b] Az angol [i]Artificial Intelligence[/i] kifejezésben az [i]intelligence[/i] eredetileg információfeldolgozást és adatgyűjtést jelentett, nem emberi értelmet. Magyarra mégis tévesen intelligenciának fordítottuk.[/*][*][b]A mai gépek nem intelligensek, de az elme funkcióit modellezik:[/b] Nem gondolkodnak biológiai értelemben, de mintázatokat elemeznek, fordítanak és generálnak – vagyis egy mesterségesen létrehozott információfeldolgozó struktúraként, azaz [b]műelmeként[/b] működnek.[/*][*][b]Szép magyar szó:[/b] Tökéletesen illeszkedik a [i]műhold[/i] és a [i]számítógép[/i] logikájába. Sokkal pontosabb, mint az MI, és remekül ragozható (pl. [i]műelme-kutatás[/i], [i]generatív műelme[/i]).[/*][/list]A nyelv változik. Ha a [i]computer[/i] helyett megtanultuk a [i]számítógép[/i] szót, az MI helyett is bevezethetjük a pontosabb [b]műelmét[/b].