[b]Levegő [/b][br]Fő összetevői: nitrogén 78,09%, oxigén 20,93%, argon 0,93%[br][/size][size=100]Kis mennyiségben előfordul még (nyomgázok): nemesgázok,szén-dioxid, vízgőz[br][br][/size][size=100][b]Fullerén [/b]              [br]A szén harmadik, kristályos allotrop módosulata, a grafit és a gyémánt a további két ismert módosulat.[br][br][/size][size=100][b]Konyhasó[/b][/size][size=100]                [br]Ásványi eredetű anyag. Az ételek ízesítéséhez és tartósításához használjuk. Konyhasót bányászattal, vagy tengervíz bepárlásával kapunk. [/size][size=100]A só sokáig előkelő helyet foglalt el az emberek életében. Hallstatt volt a föld legelső sóbányája, mely i. e. 12. századtól kezdve működik. Ahol só volt, ott virágzott a kereskedelem . A só értékét mutatja, hogy az ókorban, sőt még a középkorban is fizetőeszköz volt.[br][br][/size][size=100][b]Szénsav[/b][/size][size=100]                [br]A szén-dioxid vízzel való reakciójában jön létre. Bomlékony, gyenge[br]sav, csak vizes oldatában létezik. Ásványvízben, szénsavas üdítőkben[br]találkozhatunk vele. Mivel a levegő is tartalmaz szén-dioxidot, a csapadék[br]vízben is található némi szénsav. A szódavíz magyarországi gyártását Jedlik[br]Ányos dolgozta ki.[br][br][/size][size=100][b]Ózon[/b]     [br]Az oxigén allotróp módosulata. Előfordul a talajban, a vízben és a légkörben lévő[br]ózonpajzsban. Erős oxidálószer, rendkívül mérgező. [br]Felhasználási területei: fertőtlenítés, vízkezelés, gyógyítás, tisztítás, táplálékok frissen tartása. Az ózonpajzs védi meg Földünket a káros UV sugárzástól.[br][br][/size][size=100][b]Borszesz[/b]              [br]Más néven etanol. Keményítőből vagy cukorból élesztővel való erjesztéssel állítják[br]elő. Alkoholtartalmú italokban, gépjárművek üzemanyagaként, vegyipari[br]alapanyagként, a gyógyászatban fertőtlenítőszerként használják.[br][br][/size][size=100][b]Földgáz [/b][br]Szénhidrogének keveréke, a Föld szilárd kérgében található élő szervezetek bomlásával jön létre.[br][/size][size=100][br][b]Kőolaj[/b]   [br]A Föld szilárd kérgében található élő szervezetek bomlásával, átalakulásával jön[br]létre. Fő összetevői folyékony halmazállapotú szénhidrogének és ezek kénnel,[br]nitrogénnel, oxigénnel és egyéb kémiai elemekkel képzett vegyületei. [br]A szénhidrogéneken kívül vizet és szilárd ásványi szennyezőanyagokat is[br]tartalmaz.[br][br][/size][size=100][b]Korom[/b]  [br]A korom 80–99%-a szén. A hétköznapokban tüzelőberendezések, robbanómotorok használata során keletkezik. Az iparban is használják, a gumiipar fontos alapanyaga. Az ipari korom előállítása szénhidrogének nem tökéletes égetésével, vagy pirolízisével[br]történik. A megfelelő összetételű korom előállításához csúcstechnológiára van[br]szükség. [br][br][/size][size=100][b]Szőlőcukor      [/b]   [br]Más néven glükóz, az egyik legfontosabb szénhidrát. Szabad állapotban egyes gyümölcsökben fordul elő. Kötött állapotban a cellulóz és a keményítő alkotórésze. [br]Az emberi vérben is megtalálható. [/size][size=100]A növényekben a fotoszintézis során a napenergia hatására keletkezik. Összegképlete [i]C[sub]6[/sub](H[sub]2[/sub]O)[sub]6[/sub][/i].[br][br][/size][size=100][b]Rozsda [/b][br]A vas felületén keletkezett oxidréteg. [/size][size=100]A rozsdásodás ellen a fémfelületek galvanizálásával, bevonásával (horganyozás vagy cinkbevonás, ónozás), zománcozással vagy festéssel védekezhetünk.[br][/size][size=100][br][b]Patina[/b]   [br]A patina (vagy nemesrozsda) a levegővel érintkező réz- és bronztárgyak felületén a levegő oxigén, szén-dioxid és páratartalmának köszönhetően jön létre. A kialakuló[br]patina összetételét a környezeti hatások nagyban befolyásolják. [/size][size=100]Legfőbb alkotóeleme a réz(II)-hidroxid és aréz(II)-karbonát. [/size][size=100]A patinaréteg kémiailag stabil védőréteget képez a réz és bronztárgyak felületén. Sok kültéri szobrunkon, épületeink tetején is[br]megfigyelhető.[br][br][/size][size=100][b]Kvarc[/b][/size][size=100][b] [/b]               [br]Kristályos szilícium-dioxid. Az üveggyártás alapanyaga.[br][br][/size][size=100][b]Magnetit[/b][/size][size=100]                [br]A legjobb minőségű és legfontosabb vasércásvány.[br][br][/size][size=100][b]Ammónia [/b]           [br]Színtelen, szúrós szagú gáz. Az ammónia a természetben szinte mindenhol[br]előfordul. Megtalálható a levegőben, csapadékokban, a talajban, vizekben,[br]növényi és állati szervezetekben, a vérben, a szövetekben, a vizeletben.[br]Nitrogént tartalmazó szénvegyületek, karbamid és fehérjék bomlásakor[br]keletkezik.[br][/size][size=100][b][br]Galenit [/b][br]A legfontosabb ólomtartalmú szulfidásvány. Az ólom gyártásának alapanyaga. [/size][size=100]Az ólom jól megmunkálható, korrózióálló, nagy sűrűségű fém,felhasználási területe széleskörű. Lőszergyártás, akkumulátorgyártás, sugárvédelmi öltözékek, elektronikai nyersanyag, a forrasztóón alkotóeleme, nyomdászatban betűfémek és festékek alapanyaga. [/size][size=100]Az ólom toxikus nehézfém. Az emberi szervezetben felhalmozódó ólom súlyos mérgezést, halált okozhat.[br][br][/size][size=100][b]Mustgáz         [/b]     [br]A must erjedése során felszabaduló gázt nevezték el így. Valójában szén-dioxid. A[br]levegőnél nehezebb, tehát a mélyebb területeken, például pincékben a föld[br]közelében terül el. Ha nagy mennyiségben összegyűlik, a levegőt kiszorítja,[br]ezáltal oxigénhiányos állapotot teremt.[br][br][/size][size=100][b]Horganyzott bádog[/b]        [br]A cink hétköznapi, magyar neve a horgany. A cink az egyik legnagyobb mennyiségben használt fém. A horganyzott bádog cinkkel bevont vaslemez, melyet tetőfedésre, esőcsatornák, párkányok, vödrök, kerítések készítésére használnak, mert a cinkbevonat megvédi a vas felületeket a rozsdásodástól. Horganyzott bádogot[br]vaslemezek olvadt cinkbe mártásával vagy galvanizálással állítanak elő. [br][/size][size=100][br][b]Hypo[/b]     [br]A nátrium-hipoklorit ([i]NaOCl[/i]) hétköznapi neve. Vizes oldatát fertőtlenítésre,[br]fehérítésre, szagtalanításra használjuk. Klórgáz nátrium-hidroxidban való oldásával állítják elő.[br][br][/size][size=100][b]Trisó   [/b]   [br]Más néven nátrium-foszfát ([i]Na[sub]3[/sub]PO[sub]4[/sub][/i]) a foszforsav nátriummal alkotott sója. [/size][size=100]Zsíroldószerként széles körben alkalmazzák. [/size][size=100]Élelmiszerekben savanyúságot szabályozó anyagként, emulgeálószerként, valamint stabilizáló szerként használják. [br][br][/size][size=100][b]Keserűsó[/b]            [br]A magnézium-szulfát ([i]MgSO[sub]4[/sub][/i]) hétköznapi neve. [/size][size=100]A mezőgazdaságban a talaj magnéziumtartalmának növelésére használják nagy magnéziumigényű növények (például burgonya, paprika, paradicsom) trágyázására. [/size][size=100]Egészségügyi felhasználása széleskörű, hashajtókban, asztmakezelésében, fájdalomcsillapítókban, terhes nők magas vérnyomásának kezelésére, koraszülés megakadályozására, pattanások kezelésére használják. [/size][size=100]Az élelmiszeriparban ásványianyag-tartalom növelésére,állagmegőrzésre alkalmazzák. Konzervekben, sörökben és táplálék-kiegészítőkben találkozhatunk vele, E518 néven.[br][br][/size][size=100][b]Vízkő [/b]    [br]A csapvízkülönböző oldott ásványi anyagokat tartalmaz, leggyakrabban kalcium- és[br]magnézium-karbonátokat, melyek hidrogén karbonátok formájában vannak jelen.[br]Ezek okozzák a víz ún. változó keménységét. Nyomás vagy hőmérsékletváltozás[br]hatására a vízből kiváló karbonátok lerakódásokat hoznak létre, ezt nevezzük[br]vízkőnek. [br][/size][size=100][br][b]Timföld[/b] [br]A timföld ([i]Al[sub]2[/sub]O[sub]3[/sub][/i]) az alumíniumgyártás köztes terméke, a bauxit kilúgozásával állítják[br]elő. Az timföld elektrolízisével nyerik az alumíniumot.[br][br][/size][size=100][b]Bronz   [/b] [br]A bronz a réz ötvözeteinek általános elnevezése. Leggyakrabban használt ötvöző anyagok az ón és az alumínium.[br][br][/size][size=100][b]Forrasztóón      [/b] [br]Az ón ólommal való ötvözete a lágyforrasz vagy forrasztóón.[br][/size][size=100][br][b]Alpakka[/b]               [br]Más néven újezüst – nikkel, réz és cink ötvözete. Evőeszközöket, edényeket[br]készítettek belőle.