Hogyan jön létre a szivárvány? Most kiderítheted.

a) Mikor, milyen időjárási körülmények között láthatunk szivárványt?[br][br]b) Hol helyezkedik el a szivárvány a Naphoz, illetve a megfigyelőhöz képest? 

Vizsgáld meg az elsődleges szivárvány sugármeneteit!  A csúszkával a beérkező fénysugár vízszintessel bezárt szögét változtathatod.[br][br]a) Hasonlítsd össze az elsődleges és a másodlagos szivárvány sugármeneteit! [br][br]b) Figyeld meg az elsődleges és másodlagos szivárványban a színek sorrendjét!  

a) Miért látjuk színesnek a szivárványt?[br][br]b) Hogyan helyezkednek el a színek az elsődleges és a másodlagos szivárványban?

Miért látjuk a másodlagos szivárványt halványabbnak?  

Ha minden esőcsepp ugyanúgy bontja fel a fehér fényt, akkor hogyan lehetséges,[br]hogy a szivárvány színei mégis sávokban jelennek meg az égen?  

A szivárvány egy olyan körív része, melynek középpontja az úgynevezett antiszoláris pont. Ez a pont a napot és a megfigyelőt összekötő egyenes és az esős égbolt síkjának (egy vízcseppekből álló fal, ahol a jelenség kialakul) metszéspontja. Ebből a pontból nézve az elsődleges szivárvány mindig 40-42°-os szöget, a másodlagos 51-53°-os szöget zár be a vízszintessel.

Ha a nap 42°-nál magasabban áll, akkor a szivárvány a horizont alatt jön létre. Ez a szivárvány csak akkor látható, ha egy magas hegyről vagy repülőgépről nézzük. Repülőgépről akár a teljes körív is megfigyelhető. [br][br]

A vízcseppekben visszaverődő fénysugaraknak bizonyos szögeknél maximális intenzitása van. [br]Az elsődleges szivárvány külső íve vörös, a körív sugara 42° alatt, míg a belső íve kék, sugara 40° alatt látszik. [br]A másodlagos szivárvány külső íve kék, a körív sugara 53° alatt, míg a belső íve vörös, sugara 51° alatt látszik.