Melyik nagyobb, log[sub][b]20[/b][/sub][b]27[/b] vagy log[sub]19[/sub]54?

[*][b]A fogalmi megértés diadala a kalkulátor felett:[/b] A probléma kiválóan példázza, hogy a logaritmusfüggvény kvalitatív tulajdonságainak (monotonitás, alapváltozás hatása) mély ismerete feleslegessé teszi a numerikus számítógépes vagy számológépes közelítéseket.[/*][*][b]A tranzitív tulajdonság ereje:[/b] A diákok gyakran nehezen vetnek össze olyan kifejezéseket, amelyeknek sem az alapjuk, sem az argumentumuk nem egyezik meg. Ez a feladat elegánsan mutatja be, hogyan lehet egy alkalmasan megválasztott „köztes” érték (log[sub]19[/sub]27) beiktatásával és a tranzitív tulajdonság felhasználásával áthidalni ezt a nehézséget.[/*][*][b]Szemléletformálás:[/b] Kiváló ráhangoló vagy érettségi-előkészítő feladat, amely rutinszerű képletalkalmazás helyett logikus, lépésenkénti matematikai érvelésre kényszeríti a tanulót.[/*]

Miért használom a [b]műelme[/b] szót a „mesterséges intelligencia” helyett?[list=1][*][b]Az MI egy 70 éves félrefordítás:[/b] Az angol [i]Artificial Intelligence[/i] kifejezésben az [i]intelligence[/i] eredetileg információfeldolgozást és adatgyűjtést jelentett, nem emberi értelmet. Magyarra mégis tévesen intelligenciának fordítottuk.[/*][*][b]A mai gépek nem intelligensek, de az elme funkcióit modellezik:[/b] Nem gondolkodnak biológiai értelemben, de mintázatokat elemeznek, fordítanak és generálnak – vagyis egy mesterségesen létrehozott információfeldolgozó struktúraként, azaz [b]műelmeként[/b] működnek.[/*][*][b]Szép magyar szó:[/b] Tökéletesen illeszkedik a [i]műhold[/i] és a [i]számítógép[/i] logikájába. Sokkal pontosabb, mint az MI, és remekül ragozható (pl. [i]műelme-kutatás[/i], [i]generatív műelme[/i]).[/*][/list]A nyelv változik. Ha a [i]computer[/i] helyett megtanultuk a [i]számítógép[/i] szót, az MI helyett is bevezethetjük a pontosabb [b]műelmét[/b].