[justify][color=#000000][/color][/justify][justify][color=#000000][/color][/justify][size=100][justify][color=#666666]A Pitot-cső[/color][color=#666666] egy nyomáskülönbség-mérő műszer, amely áramlások sebességének mérésére alkalmazható. A gyakorlatban többnyire a repülőgépek sebességének mérésére használják.[br][/color][color=#666666]Tananyagegységünkben megnézzük, hogyan lehetséges segítségével az áramlási sebesség mérése, majd méréseket végzünk vele.[/color][/justify][/size][justify][/justify]

[size=100][justify][color=#666666]Figyeld meg a mérésünkben használt Pitot-csövet![br][br]a) Mit látsz?[br][br]b) Miért van a csőben a folyadékszintek között magasságkülönbség?[br][br]c) Állítsd a csúszka segítségével a közeg áramlási sebességét 0 m/s-ra és figyeld meg a cső száraiban a folyadékszinteket! Mit tapasztalsz és miért?[br][br]d) Változtasd a csúszka segítségével a közeg áramlási sebességét és figyeld meg a[br]cső száraiban a folyadékszinteket! Mit tapasztalsz?[br][br]e) Magyarázd meg a tapasztaltakat![br][br]f) Milyen törvény írja le ezt a jelenséget?[br]   [/color][/justify][/size]

[size=100][justify][color=#666666]Kattints a [i]Haladó [/i]jelölőnégyzetre![br][br]a) A megjelenő [math]\rho_{ár}[/math] csúszka segítségével változtasd meg az áramló közeg sűrűségét! Mit tapasztalsz és miért?[br][br]b) A megjelenő [math]\rho_{bar}[/math][sub][/sub] csúszka segítségével változtasd meg a csőbeli folyadék sűrűségét! Mit tapasztalsz és miért?[br][/color][/justify][/size][color=#000000]   [/color]

[size=100][justify][color=#666666]Írd fel az összefüggéseket![br][br]a) Írd fel a Bernoulli-egyenletet, ami tulajdonképpen az energiamegmaradás-tételét mondja ki egységnyi térfogatra vonatkoztatva![br][br]b) Írd fel a Bernoulli-egyenletet a szimulációban szereplő Pitot-csőre![br][br]c) Fejezd ki a képletből a sebességet![br][/color][/justify][/size][color=#000000]   [/color]

[size=100][justify][color=#666666]Végezz méréseket a Felhasználói leírásban ismertetett módon![/color][/justify][/size]

[color=#666666]Az adatok beírásánál tizedesvessző helyett pontot használjunk![/color][color=#666666] [br]A táblázatban a billentyűzet nyilaival mozoghatunk. Az adat beírás után nyomjunk ENTER-t![br][/color][color=#666666][br]A mérés menete:[/color][color=#666666] [br][br][/color][color=#666666]1. Ha változtatni szeretnénk az áramló közeg és a cső száraiban található folyadék sűrűségét, akkor kattintsunk a [i]Haladó[/i] jelölőnégyzetre, majd a megjelenő csúszkák segítségével állítsuk be a méréshez használandó áramló közeg ([math]\rho_{ár}[/math][sub][/sub]) és a cső száraiban található folyadék ([math]\rho_{bar}[/math]) sűrűségét![br][/color][color=#666666]2. Állítsuk be a meghatározni kívánt áramlási sebességet ([i]v[/i]) a megfelelő csúszka segítségével![br][/color][color=#666666]3. Mérjük meg a cső melletti mérőszalag segítségével a cső száraiban található folyadékszintek magasságkülönbségét (∆[i]h[/i])! Figyeljünk arra, hogy méréskor a mérőszalag merőleges legyen a magasságokat jelző szaggatott vonalakra![br][/color][color=#666666]4. Írjuk be a táblázatba a beállított [math]\rho_{ár}[/math][sub][/sub] és [math]\rho_{bar}[/math][sub][/sub] értékeit, valamint a mért ∆[i]h[/i] értékét![br][/color][color=#666666]5. Számítsuk ki az áramló közeg sebességének értékét ([i]v[/i]) és írjuk be a táblázatba a kapott értéket egészekre kerekítve! Ha pontosan számoltunk, a beírt érték zöld színűre, egyébként piros színűre változik. [br][/color][color=#666666]6. Folytassuk a mérést az 1) - 5) pontokban leírt módon![/color][color=#666666] [br][br][/color][color=#666666]A [icon]https://www.geogebra.org/images/ggb/geomatech/ujra.png[/icon] gomb lenyomásával az eddigi táblázatbeli értékek törlődnek.[/color][color=#666666] [br][/color][color=#666666]A számításoknál használt nehézségi gyorsulás értéke: [i]g[/i] = 9,81 m/s[sup]2[/sup].[br][/color]