Evangelista Torricelli 1643-ban végezte el a következő kísérletet: egyik végén zárt üvegcsövet színültig töltött higannyal, majd a nyitott végét higannyal félig töltött tálba merítette úgy, hogy ne kerülhessen levegő a csőbe. A higany egy része kifolyt, azonban körülbelül 76 cm magas higanyoszlop maradt a csőben. [br]A jelenség magyarázata, hogy a csőben lévő higanyoszlop hidrosztatikai nyomásával tart egyensúlyt a légnyomás, ezért nem tud több higany kifolyni. Ezzel a kísérletével Torricellinek elsőként sikerült megmérnie a légnyomást. [br]

Változtasd függőlegesen álló cső esetén a légnyomás értékét![br]Milyen összefüggés van a magasság és a légnyomás között? [br]Számold ki az adott légnyomáshoz tartozó magasságot mm-ben! [br]A szükséges adatok: [br][br][math]\rho=13600\frac{kg}{m^3}[/math][br][math]g=9,81\frac{m}{s^2}[/math][br][br]Ellenőrizd a számolást! Az egérrel a mérőszakasz végét mozgatva mérd meg a higanyszint magasságát! A pontos magasságértéknél a mérőszakasz színe zöldre változik. 

Változtasd a cső dőlésszögét, és mérd meg a higany hosszát a csőben![br]Miért változik a higany hossza a csőben, amikor a légnyomás állandó? [br]Próbálj összefüggést adni a higanyhossz és a légnyomás között! 

Milyen kedvező tulajdonságai miatt választották a higanyt a folyadékbarométerek töltő anyagának?

Milyen magas csőre lenne szükségünk, ha higany helyett vízzel végeznénk el a kísérletet? 

Mit nem vesz figyelembe ez az egyszerű barométertípus? [br]Segítség: változtasd a légnyomást, és figyeld meg, hogyan változik az edényben lévő folyadékszint magassága! Megfelel ez a valóságnak? 

Hogyan lehetne a leolvasott higanymagasság segítségével megadni a valódi légnyomást? Milyen adatokra van hozzá szükség?