[justify]Az állapotegyenlet ideális gázokra vonatkozik. Az ideális gáz esetében a részecskéket kiterjedés nélküli pontoknak képzeljük el, amelyek között nincs kölcsönhatás. Valójában a részecskéknek van kiterjedésük és kölcsönhatás is észlelhető közöttük. Ezeket a tényezőket is figyelembe veszi a van der Waals-féle egyenlet.[/justify]

[justify]A panelen látható a vizsgált anyag neve, hőmérséklete ([i]T[/i]) és anyagmennyisége ([i]n[/i]), és a kritikus állapot állapotjelzői: a nyomás ([i]p[/i][sub]c[/sub]), a térfogat ([i]V[/i][sub]c[/sub]) és a hőmérséklet ([i]T[/i][sub]c[/sub]).[/justify][justify]A rajzlapon a „K” feliratú pont a kritikus állapotot jelöli. A fekete sima vonal a [i]p[/i]-[i]V[/i] grafikon. A kezdetben rejtett szaggatott vonal az egyetemes gáztörvény szerinti izoterma.[/justify]

Vizsgáld meg a víz viselkedését! Kattints a [i]T[/i][sub]c [/sub]gombra, ekkor az állapota a kritikus hőmérsékletre ugrik, és kirajzolódik ennek izotermája.

Mekkora a víz kritikus hőmérséklete?

Csökkentsd a hőmérsékletét! Milyen lesz az izotermák alakja?

[justify]Ismét ugorj vissza a kritikus hőmérsékletre! Most emeld meg a rendszer hőmérsékletét! Milyen alakú az izoterma?[/justify]

[justify]Növeld tovább a hőmérsékletet! Jelenítsd meg az egyetemes gáztörvény szerinti izotermát is! Milyen lesz a két görbe viszonya?[/justify]

[justify]Vizsgáld meg, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten a valós gáz és az ideális gáz izotermái hogyan viszonyulnak egymáshoz![/justify]

[justify]Milyen állapotban lehet a rendszer az izoterma „hepehupás” tartományán?[/justify]

[justify]Kissé nagyítsd ki a grafikont, és tedd láthatóvá a [i]p[/i]-[i]V[/i] diagram nyomvonalát! Változtasd most a hőmérsékletet![/justify]

[justify]Vizsgáld meg a többi anyagot is![/justify]