[b]Levegő [/b][br]Fő összetevői: nitrogén 78,09%, oxigén 20,93%, argon 0,93%[br]Kis mennyiségben előfordul még (nyomgázok): nemesgázok, szén-dioxid, vízgőz[br][br][b]Konyhasó[/b]                [br]Ásványi eredetű anyag. Az ételek ízesítéséhez és tartósításához használjuk. Konyhasót bányászattal, vagy tengervíz bepárlásával kapunk. A só sokáig előkelő helyet foglalt el az emberek életében. Hallstatt volt a föld legelső sóbányája, mely i. e. 12. századtól kezdve működik. Ahol só volt, ott virágzott a kereskedelem. A só értékét mutatja, hogy az ókorban, sőt még a középkorban is fizetőeszköz volt.[br][br][b]Ózon[/b][br]Az oxigén allotróp módosulata. Előfordul a talajban, a vízben és a légkörben lévő ózonpajzsban. Erős oxidálószer, rendkívül mérgező. [br]Felhasználási területei: fertőtlenítés, vízkezelés, gyógyítás, tisztítás, táplálékok frissen tartása. Az ózonpajzs védi meg Földünket a káros UV sugárzástól.[br][br][b]Földgáz [/b][br]Szénhidrogének keveréke, a Föld szilárd kérgében található élő szervezetek bomlásával jön létre.[br][br][b]Korom[/b]  [br]A korom 80–99%-a szén. A hétköznapokban tüzelőberendezések, robbanómotorok használata során keletkezik. Az iparban is használják, a gumiipar fontos alapanyaga. Az ipari korom előállítása szénhidrogének nem tökéletes égetésével vagy pirolízisével[br]történik. A megfelelő összetételű korom előállításához csúcstechnológiára van[br]szükség. [br][br][b]Rozsda [/b][br]A vas felületén keletkezett oxidréteg. A rozsdásodás ellen a fémfelületek galvanizálásával, bevonásával (horganyozás vagy cinkbevonás, ónozás), zománcozással vagy festéssel védekezhetünk.[br][br][b]Kvarc[/b]               [br]Kristályos szilícium-dioxid. Az üveggyártás alapanyaga.[br][br][b]Ammónia[/b]           [br]Színtelen, szúrós szagú gáz. Az ammónia a természetben szinte mindenhol előfordul. Megtalálható a levegőben, csapadékokban, a talajban, vizekben, növényi és állati szervezetekben, a vérben, a szövetekben, a vizeletben.[br]Nitrogént tartalmazó szénvegyületek, karbamid és fehérjék bomlásakor keletkezik.[br][br][b]Mustgáz[/b]     [br]A must erjedése során felszabaduló gázt nevezték el így. Valójában szén-dioxid. A[br]levegőnél nehezebb, tehát a mélyebb területeken, például pincékben a föld közelében terül el. Ha nagy mennyiségben összegyűlik, a levegőt kiszorítja, ezáltal oxigénhiányos állapotot teremt.[br][br][b]Hypo[/b][br]A nátrium-hipoklorit (NaOCl) hétköznapi neve. Vizes oldatát fertőtlenítésre, fehérítésre, szagtalanításra használjuk. Klórgáz nátrium-hidroxidban való oldásával állítják elő.[br][br][b]Keserűsó[/b]            [br]A magnézium-szulfát (MgSO[sub]4[/sub]) hétköznapi neve. A mezőgazdaságban a talaj magnéziumtartalmának növelésére használják nagy magnéziumigényű növények (például burgonya, paprika, paradicsom) trágyázására. Egészségügyi felhasználása széleskörű, hashajtókban, asztmakezelésében, fájdalomcsillapítókban, terhes nők magas vérnyomásának kezelésére, koraszülés megakadályozására, pattanások kezelésére használják. Az élelmiszeriparban ásványianyag-tartalom növelésére, állagmegőrzésre alkalmazzák. Konzervekben, sörökben és táplálék-kiegészítőkben találkozhatunk vele, E518 néven.[br][br][b]Timföld[/b] [br]A timföld (Al[sub]2[/sub]O[sub]3[/sub]) az alumíniumgyártás köztes terméke, a bauxit kilúgozásával állítják elő. A timföld elektrolízisével nyerik az alumíniumot.[br][br][b]Forrasztóón[/b] [br]Az ón ólommal való ötvözete a lágyforrasz vagy forrasztóón.[br][br][b]Fullerén[/b]              [br]A szén harmadik, kristályos allotrop módosulata, a grafit és a gyémánt a további két ismert módosulat.[br][br][b]Szénsav[/b]                [br]A szén-dioxid vízzel való reakciójában jön létre. Bomlékony, gyenge sav, csak vizes oldatában létezik. Ásványvízben, szénsavas üdítőkben találkozhatunk vele. Mivel a levegő is tartalmaz szén-dioxidot, a csapadék vízben is található némi szénsav. A szódavíz magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki.[br][br][b]Borszesz[/b]              [br]Más néven etanol. Keményítőből vagy cukorból élesztővel való erjesztéssel állítják elő. Alkoholtartalmú italokban, gépjárművek üzemanyagaként, vegyipari alapanyagként, a gyógyászatban fertőtlenítőszerként használják.[br][br][b]Kőolaj[/b]   [br]A Föld szilárd kérgében található élő szervezetek bomlásával, átalakulásával jön létre. Fő összetevői folyékony halmazállapotú szénhidrogének és ezek kénnel, nitrogénnel, oxigénnel és egyéb kémiai elemekkel képzett vegyületei.[br]A szénhidrogéneken kívül vizet és szilárd ásványi szennyezőanyagokat is[br]tartalmaz.[br][br][b]Szőlőcukor[/b]   [br]Más néven glükóz, az egyik legfontosabb szénhidrát. Szabad állapotban egyes gyümölcsökben fordul elő. Kötött állapotban a cellulóz és a keményítő alkotórésze. [br]Az emberi vérben is megtalálható. A növényekben a fotoszintézis során a napenergia hatására keletkezik. Összegképlete C[sub]6[/sub](H[sub]2[/sub]O)[sub]6[/sub].[br][br][b]Patina[/b]   [br]A patina (vagy nemesrozsda) a levegővel érintkező réz- és bronztárgyak felületén a levegő oxigén, szén-dioxid és páratartalmának köszönhetően jön létre. A kialakuló patina összetételét a környezeti hatások nagyban befolyásolják. Legfőbb alkotóeleme a réz(II)-hidroxid és a réz(II)-karbonát. A patinaréteg kémiailag stabil védőréteget képez a réz és bronztárgyak felületén. Sok kültéri szobrunkon, épületeink tetején is megfigyelhető.[br][br][b]Magnetit[/b]                [br]A legjobb minőségű és legfontosabb vasércásvány.[br][br][b]Galenit[/b][br]A legfontosabb ólomtartalmú szulfidásvány. Az ólom gyártásának alapanyaga. Az ólom jól megmunkálható, korrózióálló, nagy sűrűségű fém,felhasználási területe széleskörű. Lőszergyártás, akkumulátorgyártás, sugárvédelmi öltözékek, elektronikai nyersanyag, a forrasztóón alkotóeleme, nyomdászatban betűfémek és festékek alapanyaga. Az ólom toxikus nehézfém. Az emberi szervezetben felhalmozódó ólom súlyos mérgezést, halált okozhat.[br][br][b]Horganyzott bádog[/b]        [br]A cink hétköznapi, magyar neve a horgany. A cink az egyik legnagyobb mennyiségben használt fém. A horganyzott bádog cinkkel bevont vaslemez, melyet tetőfedésre, esőcsatornák, párkányok, vödrök, kerítések készítésére használnak, mert a cinkbevonat megvédi a vas felületeket a rozsdásodástól. Horganyzott bádogot vaslemezek olvadt cinkbe mártásával vagy galvanizálással állítanak elő. [br][br][b]Trisó[/b]   [br]Más néven nátrium-foszfát (Na[sub]3[/sub]PO[sub]4[/sub]) a foszforsav nátriummal alkotott sója. Zsíroldószerként széles körben alkalmazzák. Élelmiszerekben savanyúságot szabályozó anyagként, emulgeálószerként, valamint stabilizáló szerként használják. [br][br][b]Vízkő[/b]    [br]A csapvíz különböző oldott ásványi anyagokat tartalmaz, leggyakrabban kalcium- és magnézium-karbonátokat, melyek hidrogén karbonátok formájában vannak jelen. Ezek okozzák a víz ún. változó keménységét. Nyomás vagy hőmérséklet-változás hatására a vízből kiváló karbonátok lerakódásokat hoznak létre, ezt nevezzük[br]vízkőnek. [br][br][b]Bronz[/b] [br]A bronz a réz ötvözeteinek általános elnevezése. Leggyakrabban használt ötvöző anyagok az ón és az alumínium.[br][br][b]Alpakka[/b]               [br]Más néven újezüst – nikkel, réz és cink ötvözete. Evőeszközöket, edényeket készítettek belőle.