[size=100][justify][/justify][color=#666666][justify][font=Arial]Vizsgáld meg a folyadékba merülő testek lehetséges egyensúlyi állapotait! [br][br][/font]Mi történik a testtel az alábbi esetekben?[/justify][/color][/size]

[justify][/justify][font=Times New Roman][color=#000000][justify][/justify][size=100][justify][font=Arial][color=#666666]A folyadékba merülő test egyensúlyi helyzete a folyadékfelszínhez képest a testre ható gravitációs erő és a felhajtóerő viszonyától függ.[br][br][/color][/font][font=Arial][color=#666666]Ha a testre ható nehézségi erő és felhajtóerő nagysága megegyezik, akkor a testre ható erők eredője nulla, ezért a test nyugalomban marad. Vagyis bármilyen mélyre nyomjuk a víz felszíne alá, helyzetét nem változtatja meg, a test lebeg.[/color][/font][/justify][/size][justify][font=Arial][/font][/justify][justify][/justify][/color][/font][justify][/justify]

[justify][font=Arial][color=#000000][size=100][color=#666666]Ha a testre ható gravitációs erő nagyobb a felhajtóerőnél, a test a nagyobb gravitációs erő hatásvonalában, annak irányában mozdul el, vagyis a test lesüllyed.[/color][br][/size][/color][/font][/justify]

[size=100][justify][color=#666666]Ha a testre ható gravitációs erő kisebb a felhajtóerőnél, az eredő erő felfelé mutat, így a test a nagyobb felhajtóerő hatásvonalának irányában felfelé mozdul el, a felszínre tör. A test addig emelkedik ki a folyadékból, míg a rá ható gravitációs erő és a felhajtóerő egyenlő nem lesz. Az egyensúly bekövetkezésekor a test úszik. Az úszás a folyadékba részben bemerült testnek az az egyensúlyi állapota, amelyben a testre ható gravitációs erő egyenlő a test folyadékba merülő részére ható felhajtóerővel.[br][/color][/justify][/size]