Nehézségi gyorsulás a bolygón és közelében
[justify]Nem is sejtjük, milyen fontos a gravitáció jelensége, annyira megszoktuk a hatását, hogy jelenlétét már észre sem vesszük. Pedig mennyire hiányozna, ha nem hatna! Azt azért nem állíthatjuk, hogy a súlytalanság állapotában lévő testre ne hatna a gravitációs erő![/justify]
Mit látunk az interaktív alkalmazáson?
[justify]A felső rajzlapon látható a bolygó, valamint a próbatest (mérési pont). Az ebből kiinduló vektor a test gyorsulásvektora.[br]A panelen adhatóak meg a beállítások, és itt látható a próbatest távolsága a bolygó felszínétől ([i]h[/i], a negatív érték a felszín alatti próbatestet jelenti), az adott pontban mérhető nehézségi gyorsulás ([i]g[/i]) és a bolygó tömege ([i]M[/i]).[br]Az alsó rajzlapon látható a nehézségi gyorsulás a bolygó felszínétől mért távolság függvényében. A grafikonon a fehér pont a jelenlegi értéket jelöli.[/justify]
Problémafelvetés
[justify]Gondolkodtál már azon, hogy a nehézségi gyorsulás egy-egy bolygó esetében hol lesz a legnagyobb? Meglepő választ kaphatsz a kérdésedre![/justify]
1. feladat
Vizsgáld meg a földi körülmények közötti gravitációt!
1.1. feladat
[justify]Állítsd be a vizsgálati helyed a Föld felszínére! Mekkora itt a nehézségi gyorsulás?[/justify]
1.2. feladat
A Föld felszínétől mérve mekkora távolságban lesz a nehézségi gyorsulás értéke 2, 4, illetve 8 [math]\frac{\text{m}}{\text{s}^{2}}[/math]? Az aktuális helyet jelző fogópont vonszolásával keresd meg azt a helyet, ahol beállítható a keresett érték!
1.3. feladat
Mekkora ezekben az esetekben a vonzási centrumtól mért távolság?
1.4. feladat
A távolság megduplázódása a nehézségi gyorsulásban hányszoros változást eredményez?
2. feladat
Gondolatban utazz a Föld középpontja felé!
2.1. feladat
Vizsgáld meg, mi történik a nehézségi gyorsulással, ha Föld felületi helyéről indulva feleakkora távolságba kerülünk a vonzási centrumtól!
2.2. feladat
Ha a Föld középpontjába jutunk, mekkora lesz a nehézségi gyorsulás?
2.3. feladat
Mi állhat a tapasztaltak hátterében?
3. feladat
Most szakadj el a Földtől!
3.1. feladat
Hogyan változik a nehézségi gyorsulás, ha növeljük a bolygó sugarát?
3.2. feladat
Hogyan változik a nehézségi gyorsulás, ha növeljük a bolygó sűrűségét?
Kapcsolódó érdekességek
Jules Verne (1828–1905) talán legsikeresebb regénye az „Utazás a Föld középpontja felé” című. Lidenbrock professzor és unokaöccse, Axel fordulatos történetében egy izlandi gleccsernél található kráteren keresztül jutnak a Föld belsejébe. Mindenkinek javasoljuk előbb a regény elolvasását, majd az ez alapján készült film megnézését.