[justify]Ha egy lengőajtó becsapódik, az többféleképpen történhet, azonban lényeges, hogy a lengés rövid időn belül leálljon, hiszen a további lengések akadályozzák a ki-bejárást az ajtón. Ha a vadnyugati ivó ajtajára gondolsz, az két-három lengéssel megáll, az éttermek pincérek által használt konyhai ajtaja egy-két lengés után megáll. A házak bejárati ajtajától azt várjuk, hogy az a zárt állapotig mozogjon, ott megálljon. Az ajtók mozgását csillapodó rezgőmozgásnak tekinthetjük.[/justify]
[justify]A felső rajzlapon látható a rugó (nyújtatlan hossza nulla) és a szürke test. A türkizkék vektorok a testre ható erőket jelképezik: az „[i]F[/i][sub]r[/sub]” a rugóerőt, az „[i]F[/i][sub]s[/sub]” a csúszási súrlódási erőt, az „[i]F[/i][sub]t[/sub]” a tapadási súrlódási erőt jelenti. A nehézségi erő és a tartóerő nincsenek feltüntetve. A középső pontozott vonal a rugó rögzítésének helyét jelöli, a két szélső pontozott vonal pedig annak a tartománynak a határát, ahol a test megállhat, mert a rugóerő kisebb, mint a tapadási súrlódási erő maximális értéke. Ha a „rugóv.” (rugóváltoztatás) jelölőnégyzetet bejelöljük, akkor a rugó rögzítésének a helye úgy mozog, hogy a súrlódási erőket helyettesítse (ennek az is a következménye, hogy a látható rugóerő a testre ható erők eredője). Ekkor két pontozott vonal jelöli a módosított rögzítési helyeket.[br]Az alsó rajzlapon a kitérés – idő grafikon látható. A grafikonon fehér pont jelöli a test aktuális kitérését.[/justify]Csúszkák:[br][list][*]A „[i]μ[/i]” feliratú csúszka a csúszási súrlódási tényező értékét állítja be (0,1-1).[/*][*]A „[i]μ[/i][sub]0[/sub]” feliratú csúszka a tapadási súrlódási tényező értékét állítja be (minimális értéke a csúszási súrlódási tényező, a maximuma 3).[/*][*]Az „[i]m[/i]” feliratú csúszka a test tömegét állítja be (1-10 kg).[/*][*]A „[i]D[/i]” feliratú csúszka a rugóállandót állítja be (0-5 [math]\frac{\text{N}}{\text{m}}[/math]).[/*][/list]
[justify]Vizsgáljuk meg a test mozgását úgy, hogy a súrlódási tényezőket a legkisebbre állítjuk![/justify]
[justify]Állítsd a test tömegét és a rugóállandót egységnyire! Vizsgáld meg a test mozgását! [/justify]
Miért nem az egyensúlyi helyzetben áll meg a test?
[justify]Növeld meg a rezgő test tömegét és a rugóállandót! Hogyan változik a megállásig eltelt idő?[/justify]
[justify]Növeld meg a mozgást akadályozó tényezőket! Hogyan változik a test mozgása?[/justify]
[justify]Próbáld meg a „rugóv.” jelölőnégyzet kipipálásával reprodukálni a csillapodó rezgést![/justify]
Az alábbi filmen egy rugók közé fogott kiskocsi csillapodó rezgését veheted szemügyre.