[justify]Az interaktív alkalmazásban egy olyan áramkör működését vizsgálhatod, amelyben az áramforrás egy változtatható elektromotoros erejű és belső ellenállású galvánelem. A csúszkával állíthatod be a fogyasztó elektromos ellenállását. A grafikonon a kapocsfeszültség terhelő áramtól való függését láthatod. [/justify] 

[justify]A kapocsfeszültség az elektromos mező fogyasztón végzett munkáját jellemzi [br]([math]U_k=I\cdot R[/math]). Egy „ideális” áramforrás esetén a fogyasztóra jutó kapocsfeszültség állandó. Így van-e most is?[/justify]

[justify]Állítsd be először 9 V-ra a belső feszültséget, és 3 Ω-ra a belső ellenállást! Mekkora[br]a kapocsfeszültség az elem belső feszültségéhez képest?[/justify]

Hova „tűnt el” a belső feszültség egy része? Vajon mire fordítódhat ez a hiányzó munka?

Hogyan változik a kapocsfeszültség és az áramerősség, ha a maximumról csökkented a terhelő ellenállás értékét?

Milyen görbét írnak le a különböző terheléshez tartozó pontok?

Hogyan lehetne a „Grafikon” gombbal megjeleníthető egyenes egyenletét felírni?

[justify]Az egyenesről hogyan olvasható le az elemet jellemző két mennyiség, a belső feszültség és a belső ellenállás értéke?[/justify]

Változtasd a belső feszültség és a belső ellenállás értékét, és ellenőrizd az előbbi[br]megállapításaid teljesülését más paraméterek esetén is!

[justify]A végtelen nagy terhelő ellenálláshoz tartozó kapocsfeszültséget üresjárási feszültségnek nevezzük. Ilyenkor megszakításról beszélünk. A kör árama nulla. Mekkora ebben az esetben a kapocsfeszültség?[/justify]

[justify]Nulla terhelő ellenállás esetén rövidzárásról beszélünk. Mekkora ebben az esetben a kör árama, amit rövidzárási áramnak nevezünk? Az ehhez tartozó pontot a megfelelő gombra kattintva megjelenítheted a grafikonon.[/justify]

Tudtad, hogy egy citrom is működhet galvánelemként? Nézz utána, hogyan!