Az általános iskolai matematikaórákon kitűzött célok között szerepel a körző - vonalzó használat készség szintű elsajátítása. Ez többnyire abból áll, hogy „szerkeszteni” kell az adott egyenessel párhuzamos, vagy arra merőleges egyeneseket.
A két háromszögvonalzó használata párhuzamos egyenesek rajzolására megengedett, merőleges egyenes állítására már kevésbé, mivel „ez már nem számít euklideszi szerkesztésnek”. Azonban ez is az. Ugyanis euklídeszi szerkesztésnek tekinthető minden olyan szerkesztés, amely visszavezethető euklideszi szerkesztési lépésekre.
A pont körüli forgatás tanulása kapcsán jó esetben esetleg említésre kerül az itt bemutatott „fogás”, bár akkorra már esetleg automatikussá válik egy kevésbé praktikus mozdulatsor. (Emiatt pl. több általános iskolában ötödikben ezt a fogást ismerik meg és gyakorolják be annak ellenére, hogy hetedikes tananyag a forgatás.) Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy egy mozdulattal megrajzolható a vonalzókészlet leghosszabb szakasza mentén az adott egyenesre merőleges egyenes, annak mindkét félsíkjában.
Ezt az eljárást (fogást?) (módszert?) jó lenne mihamarabb készség szintre fejleszteni (legkésőbb s középiskolai matematika órákon), hiszen aki olyan műszaki pályára készül, ahol ábrázoló geometriát, műszaki rajzot kell tanulnia, nap mint nap találkozni fog ezzel a problémával.
